Pleschinger Gyula közölte: a GDP 1,6 százalékkal növekedett tavaly, a beruházások azonban 5,5 százalékkal estek vissza, az építőipar jelentős csökkenésének eredményeként, a feldolgozóipari beruházások dinamikus növekedése mellett.

Az export 8,4 százalékkal, míg az import 6,3 százalékkal bővült, így a kivitel jelentős mértékben tudott hozzájárulni a bruttó hazai termék növekedéséhez.

A foglalkoztatás nemzetgazdasági szinten 0,8 százalékkal emelkedett tavaly, ezen belül a versenyszféráé 1,5 százalékkal. A munkanélküliek száma egy év alatt hétezerrel csökkent - tette hozzá az államtitkár.

A bruttó átlagkeresetek átlagosan 5,2 százalékkal növekedtek, az adatot jellemzően a versenyszférában végrehajtott béremelések húzták fel. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekek után járó adókedvezményének köszönhetően a nettó keresetek csaknem 10 százalékkal emelkedtek, míg a reálkeresetek 5,8 százalékkal.

A folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 1,4 százalékos többletet ért el 2011-ben, az infláció pedig a vártnak megfelelően 3,9 százalékos volt - ismertette Pleschinger Gyula.

Az államháztartás egyszeri tételek nélküli hiánya a GDP 2,43 százalékát tette ki tavaly, vagyis alacsonyabb volt, mint a tervezett 2,94 százalék - hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, az adósságráta is az előre jelzett pályán haladt: 80,6 százalékra csökkent a 2010-es 81,4 százalékos szintről. Az államtitkár kiemelte ugyanakkor, hogy az árfolyam változásának kiszűrésével az adat 76,5 százalékos.

Beszámolt arról is, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya meghaladta a 627 milliárd forintot, ami a GDP 2,2 százalékát tette ki. Pleschinger Gyula elmondta, hogy ebben közrejátszott a februári 250 milliárd forintos megtakarítás és az is, hogy szeptemberben további 100 milliárd forintos egyensúlyjavító intézkedéseket tett a kormány.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy tavaly javult a külső kereslet a megelőző évekhez képest, azonban továbbra is alacsony volt a banki hitelezés szintje. A lakosság is nettó hiteltörlesztő maradt, így a belső kereslet gyenge maradt, a növekedés legfontosabb elemét az export jelentette.

Az Európai Unióból csaknem 1500 milliárd forint érkezett tavaly Magyarországra, vagyis a GDP több mint 5 százaléka - hangzott el a tavalyi költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról szóló előterjesztés expozéjában. Különböző jogcímeken és az agrártámogatásokkal együtt összesen 1100 milliárd forintot használtak fel. Ezzel szemben a nemzeti hozzájárulásunk az unió felé 233 milliárd forint volt, vagyis a bejövő források mintegy ötszörösét teszik ki a kötelezettségeinknek - emelte ki az államtitkár.

Pleschinger Gyula elmondta azt is, hogy a helyi önkormányzatok összesen 3800 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly, ami 1,7 százalékkal haladja meg a 2010-es forrásaikat, a helyhatóságok költségvetési egyenlege pedig javult, és 143 milliárd forintos többlettel zárt. Az államtitkár jelentősnek nevezte a helyiadó-bevételek 4,4 százalékos bővülését, amelyek döntő része, 457 milliárd forint az iparűzési adóból származott.

Mint kifejtette, 4 százalékkal, 1200 milliárd forint alá csökkent az önkormányzatok adósságállománya.

A társadalombiztosítási alapokról szólva az államtitkár közölte: az alapok együttes hiánya 5 milliárd forinttal lett alacsonyabb a tervezettnél, 88,7 milliárd forinton zárt. A nyugdíjalap hiánya mindössze 0,2 milliárd forint volt, míg az egészségbiztosítási alapé több mint 83 milliárd.

Említést tett a tavaly januári, 3,8 százalékos járulékemelésről, valamint a novemberi, fél százalékos kiegészítő emelésről, és kijelentette: tavaly a nyugdíjak megőrizték reálértéküket.