Az egyik ok a munkaerő-piacon bekövetkezett változásokban keresendő. Bár a válság kezdetéig nőtt a foglalkoztatottság, ez nem volt elég ahhoz, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket. Ezen túl az adókedvezmények rendszerének folyamatos átalakítása sem segített az újraelosztás mértékének megváltoztatásában, a segélyek nem követték a reáljövedelmeket.

Azt mondta, hogy ebben a folyamatban a globalizáció nem igazán játszott szerepet. De mi a helyzet a globális válsággal? Annak érződnek a hatásai?

Igen is, és nem is. Még nincs elegendő mennyiségű adatunk, de ami 2009-2010-ből a rendelkezésünkre áll, azt mutatja, hogy a válság egyenlőségre gyakorolt hatása általában nem rövid távú. Egyrészt a magas jövedelműek aránya az első évben csökkent, hiszen a tőkejövedelem kevesebb profitot termelt, a megtakarítások csökkentek. Másrészt nőtt a munkanélküliség, ugyanakkor ezzel együtt járt egy automatikus stabilizációs mechanizmus a kormányzatok részéről. Vagyis: eleinte annak ellenére, hogy sok ember veszítette el a munkáját, nem lett automatikusan kevesebb a jövedelmük. Tehát 2009-2010-et nézve a válságnak nem sok hatása volt az egyenlőségre. De mostanra úgy tűnik, hogy ez változóban van, mert az automatikus stabilizáció ideiglenes volt, sok országban le is állt. És főleg Európában zajlik most a fiskális konszolidáció, ami persze szükséges, de az újraelosztó hatása nagyon fontos lesz. Tehát a politikának nagyon óvatosnak kell lennie, amikor a konszolidációs csomagokról dönt.

Azt írják a jelentésben, hogy a kormányzatoknak gyorsan kell cselekedniük. Mit kellene tenniük, és látják-e azt, hogy egyes országokban ez a folyamat megindult?

Három része van ennek: a foglalkoztatottság, az oktatás - ami persze csak hosszú távon értelmezhető - és az adókedvezmény-rendszer átalakítása. Utóbbinál figyelni kell, hogy ne tegyünk nagyobb terhet azokra, akik a legkevesebbet keresik. Másodszor fontos, hogy a munkaerőpiac nyitott maradjon, és perspektívával szolgáljon. Az elmúlt 10 évben - függetlenül a válságtól - sok ország hasznosnak találta az úgynevezett adójóváírást, ami az alacsonyabb jövedelmek kompenzációját jelenti. Például, Nagy-Britannia vagy Franciaország alkalmazta ezt, Magyarországnak is érdemes lenne elgondolkoznia a bevezetésén.

Mit gondol, a következő években az egyenlőtlenség nő vagy csökken?

Nehéz ezt megjósolni, a kormányzati reakcióktól függ. 15 éve dolgozom ezen a területen. Azt el kell ismernem, hogy míg régebben az egyenlőtlenségek kérdésével a szociális miniszterek foglalkoztak, ma már a gazdasági miniszterek, a pénzügyminiszterek, a központi bankok is felismerték a helyzetet, és foglalkoznak vele. Azt gondolom, ez garancia arra, hogy a növekvő egyenlőtlenség tendenciája megálljon.