A Kárpát-medencei gazdaság tér kiépítése bővülési potenciált jelent, amely szerepel a külpolitikai stratégia célkitűzései között - fejtette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette: a szomszédos országok a külgazdaság legígéretesebb területei közé tartoznak.

Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője kiemelte: a Kárpát-medencei gazdasági tér a külgazdasági stratégiai célok között is szerepel. Mint mondta, csak akkor van realitása egy Kárpát-medencei gazdaságnak, ha nem támogatáspolitikaként fogjuk fel.

Tokai Magdolna, a Magyar Villamos Művek üzletfejlesztési osztályvezetője arról számolt be, hogy az MVM regionális koordinátorrá szeretne válni, a terjeszkedést és partnerségkeresést pedig a Kárpát-medence és a Nyugat-Balkán felé kezdte meg.

Ferenc Szabolcs, a Mol társasági kapcsolatok igazgatója viszont elárulta: számukra a Kárpát-medence "kicsit szűk". Ukrajnában lehetetlen értelmes üzletet létrehozni, míg Szerbiában csak a kereskedelem szintjén valósulhat meg a tevékenység.

A konferencia a vállalati- és a hagyományos diplomácia közti kapcsolatok találkozási pontjainak feltárását szolgálta. Erről szólva Ferenc Szabolcs elmondta: kaptak segítséget, de vannak olyan területek, ahol még nagyobb állami diplomáciai szerepvállalásra volna szükség.

Orosz András, a Richter Gedeon exportigazgatója hozzászólásában alátámasztotta Németh Zsolt szavait, miszerint lehet gazdasági előnye a magyarsághoz tartozásnak.

Dezső Attila ügyvéd, a Budapesti Értéktőzsde felügyelőbizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvető különbség van a multinacionális, valamint a kis- és középvállalatok között. A magyarságra mint nyelvi, identitási előnyre elsősorban utóbbiak támaszkodnak, míg vállalati diplomáciai kapacitása inkább a multiknak van.