Infostart.hu
eur:
360.06
usd:
315.94
bux:
143467.3
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

Rejtély, honnan volt pénz a végtörlesztéshez

A végtörlesztésre kifizetett lakossági összeg mintegy 70 százalékára adnak egyértelmű magyarázatot a statisztikai adatok, és van 30 százalék, amelynek forrása nem egyértelmű - mondta az InfoRádiónak a Portfolio.hu elemzője. Palkó István hozzátette: ez lehet olyan forrás, amelyről nem lehet adatot fellelni, de valószínű, hogy eddig eltitkolt jövedelmek is szerepet játszottak a devizahitelek végtörlesztésénél.

Ingatlaneladásból viszonylag nagy összeg származott a végtörlesztéshez, de nem ez az egyetlen forrás, hiszen vevői oldalon is szükség volt forrásra, tehát a vevőknek is hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz - mondta az InfoRádiónak Palkó István arra a kérdésre, hogy miből fizettek a végtörlesztők.

A Portfolio.hu munkatársa azonban hozzátette, hogy az ingatlaneladást mint forrást csak akkor lehet új forrásként figyelembe venni, ha hitel felvételével történt az ingatlan megvétele. Decemberben a hitelfelvételek nagy része a végtörlesztéshez közvetlenül az eladói oldal végtörlesztéshez kapcsolódott, és nem a vevők ingatlanhitel felvétele volt - magyarázta a szakértő, aki hozzátette: mindez azt jelenti, hogy új hitel a végtörlesztők hiteléhez képest alig áramlott be a gazdaságba, így az ingatlaneladás nem tekinthető a végtörlesztés egyetlen, végső forrásának.

De akkor honnan volt pénz a végtörlesztéshez?


Az is kérdéses, hogy a végtörlesztési időszakban csak novemberben csökkent a lakossági bankbetétek állománya. Érdekes azonban, hogy bár decemberben jelentősen növekedett, ez a növekedés elmaradt az egy, illetve a két évvel korábbihoz képest. Ezt a bankszektor iránt megrendült bizalom és a végtörlesztések indokolhatják. Utóbbiak - becslések szerint - a bankbetétállományt decemberben 60 milliárd forinttal csökkentették - mondta a Portfolio.hu elemzője.

Befektetési jegy visszaváltásából 65 milliárd forint keletkezett decemberben, a biztosításokból - döntően az életbiztosításokból - pedig 9 milliárd forintot vettek ki végtörlesztés céljából.

Az adatok azt mutatják, hogy a végtörlesztési források mintegy 30 százaléka származhatott bankbetétből, további 30 százaléka nem bankszektorból származó forrásból és 40 százalék vagy hitelből vagy egyéb pénzügyi forrásokból.

Palkó István szerint csak találgatni lehet, mi tartozik az "egyéb" kategóriába. Valószínűsíti, hogy fekete jövedelmek, vagy eltitkolt vagyonként számba vett források, illetve részvények, valuta készpénz, külföldi bankoktól felvett hitelek, önkéntes nyugdíjpénztári elszámolások játszhattak szerepet a végtörlesztési összeg összegyűjtéséhez.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×