Egyéni csúcsot remél magától Molnár Attila a budapesti atlétikai Világdöntőben. A fedettpályán Európa-bajnok, vb-bronzérmes futó az InfoRádióban arról is beszélt, hogy miként kezeli ezt a különleges megmérettetést.
Molnár Attila szerint ez egy nagyon fontos megmérettetés lesz abból a szempontból, hogy a szezon végére milyen forma maradt meg. Úgy véli: ez nagyon jó visszajelzés lesz, célja pedig ezúttal is az országos csúcs.
„Túl akarom szárnyalni azt, amit eddig csináltam. Jó esélyem van rá. Kilences pályán vagyok, legközelebb a közönséghez. Eddig ez jót hozott ki belőlem. A váltó pedig négyszer annyira fontos, mintha egyedül futnék. Lesz két újoncunk, szeretnénk őket méltó módon felavatni”
– hangsúlyozta az Európa-bajnok futó.
Arról is szót ejtett, hogy nagyon örül annak, hogy a világ krémje most itt lesz.
„Örülök, hogy kiérdemeltem ezt a jogot, és hogyha ezt Kamcsatkában rendezik meg, akkor is kijutok, és ez nagyon jó jel.”
– emelte ki.
Hozzátette: öregbíteni szeretné a magyar sprintnek a nevét, és azt mondani, hogy odatartozunk a világ élvonalába.
„Beutaztam a fél világot azért, hogy színvonalas versenyeken vegyek részt, pontot gyűjtsek és ide kerüljek. Sikerült, nem egy-két ponton múlott a bejutás. Ezt nem adta senki a kezembe, ami remélem, hogy jelent valamit, és képez egyfajta alapot a magyar atlétikának” – fogalmazott Molnár Attila.
A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.