Nem tudni, hogy a magyar kormánytól vette-e az ihletet, de tény, hogy a Fillon-kabinet erősen felbőszítette az üdítőgyártókat, a hamarosan bevezetendő megszorító csomag keretében ugyanis különadót vetnek ki a szénsavas italokra.

A kormány azzal indokolja lépését, hogy a cukrozott üdítők hozzájárulnak a lakosság elhízásához, és a befolyt összeget a társadalombiztosítás költségvetésében tátongó mintegy 30 milliárd eurós lyuk egy részének betömésére fordítják majd.

A legvehemensebben a Coca-Cola tiltakozik az új adó bevezetése ellen, a gyártóknak ugyanis a jövőben 3,6 eurócentet, ma árfolyamon közel tíz forintot kell majd minden liter üdítő után megfizetniük, ami éves szinten 120 millió eurós bevételt eredményez az állam számára.

Az amerikai üdítőgyártó európai vezetői első felindulásukban azzal fenyegetőztek, hogy felfüggesztenek egy tervezett 17 millió eurós beruházást Franciaországban. Erre a kormány több tagja felháborodottan válaszolt, elfogadhatatlannak nevezve a zsarolást. Végül aztán kiderült, hogy a dél-franciaországban tervezett fejlesztés mégis megvalósul, viszont John Brock, a Coca-Cola amerikai igazgatója tiltakozásul lemondta franciaországi látogatását.

A francia kormány jövőre mintegy 10 milliárd euróval akarja csökkenteni a költségvetési deficitet, és ezt adók kivetésével, illetve bizonyos kedvezmények visszametszésével igyekszik megvalósítani. A már említett mellett egy másik, ugyancsak tiltakozást kiváltó intézkedést a luxusszállodákra kivetendő két százalékos különadó jelenti, melyet az éjszakánként 200 euróba vagy annál többe kerülő szobák és lakosztályok után kell majd megfizetni.

Az már csaknem klasszikusnak számító lépés, hogy emelkedik a dohánytermékek és a szeszes italok jövedéki adója, újdonság viszont, hogy három százalékos különadót vetnek ki a gazdagokra, vagyis azokra, akik évi félmillió eurót vagy annál többet keresnek. Ez utóbbi lépés kapcsán azonban a kormány hangsúlyozza, hogy rendkívüli intézkedésről van szó, melyet 2013-ban megszüntetnek. A tervek szerint ugyanis a költségvetési hiány a jelenlegi 5,7 százalékról akkorra a bruttó nemzeti össztermék három százalékára csökken.