Infostart.hu
eur:
364.38
usd:
326.38
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton

Franciaország szorgalmazza a tranzakciós adót

A francia kormány konkrét eredményeket vár a Húszak (G20) novemberi csúcsértekezletétől a nemzetközi pénzügyi tranzakciós adó ügyében.

"Javaslaton dolgozunk, amelyet szeptemberben az EU elé terjesztünk, ősszel tanulmányozunk, majd eltökélt szándékunk, hogy a Húszak november 3-4-i, cannes-i értekezletén eredményt érünk el" - idézte Francois Baroin francia pénzügyminisztert a Le Journal du Dimanche című párizsi újság vasárnap.

Előzőleg a francia és a német pénzügyminiszter múlt kedden Párizsban megbeszélte, hogy közös javaslatot terjesztenek az EU tagországai elé a jövő hónapban.

A francia pénzügyminiszter arról is szólt, hogy Franciaország és Németország 2013-tól tervezi a vállalati adóalap-számítás és a társaságiadó-kulcsok összehangolását, és ezzel példát akarnak mutatni Európának.

A tranzakciós, azaz egyes pénzügyi műveletekre kivetett adó a pénzintézeteket terhelné, afféle irányított "bankadó" lenne, de attól alapvetően különbözik abban, hogy nem sommásan a pénzintézetek profitját vagy mérlegfőösszegét terheli, és nem is átfogóan egyes pénzügyi tevékenységeket vagy a pénzügyi alkalmazottak prémiumát sújtja, hanem előre meghatározott pénzügyi műveleteket, üzletkötéseket, ha és amikor azok megtörténnek.

Pártolói szerint ez a fajta adó alkalmas olyan spekulációs ügyletek visszaszorítására, amelyeket a pénzügyi válságért felelősnek tartanak, az adó ellenzői viszont úgy vélik, megvalósíthatatlanul széles nemzetközi együttműködés kellene a sikerhez, és még akkor sem biztos, hogy ez az adó kiegyensúlyozná a piacokat.

Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet a múltban többször hangoztatta, hogy a tranzakciós adó csak akkor működnék, ha világszerte bevezetnék. A brit kormány is ellenzi, hogy az EU önállóan cselekedjék, mert attól tart, hogy az adó módfelett sújtaná a londoni Cityt, a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató központját.

Az Európai Bizottság elvben szükségesnek tartja a tranzakciós adót. Június végén, előterjesztvén a következő hétéves, 2014-2020-as időszakra vonatkozó közös költségvetési tervezetét, a bizottság a lehetőségek között említette ezt a forrást is mint olyat, amellyel növelni lehetne a közös költségvetés közvetlen bevételeinek arányát. Több dokumentumban azonban a brüsszeli bizottság is utalt arra, hogy szélesebb nemzetközi együttműködés is kellene.

A Nemzetközi Valutalap (IMF) tavaly óta több munkaokmányban fejezte ki kétségeit, de egyszersmind úgy véli, a pénzügyi tranzakciós adót "nem lehet elvetni adminisztratív alkalmazhatósági alapon", vagyis mert nehéz bevezetni és beszedni.

Címlapról ajánljuk
Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Az új kormány első átfogó gazdaságpolitikai dokumentumai, a középtávú program és a 2027-es költségvetési törvénytervezet üdítően átláthatók, és komoly szakmai munkáról tanúskodnak. A tervezet a 2026-ra várt 7,5 százalékos hiányt egy év alatt 4,9 százalékra csökkentené, ami érdemi kiigazítás, és összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor a 2027 utáni pálya nem elég ambiciózus, hiszen a 3 százalékos határértéket már 2029-re el kellene érni. Kifogásolható az is, hogy a büdzsé különadókkal tömi be a réseket, és több, gazdaságilag káros Orbán-kori intézkedést is továbbvisz. Ezzel lényegében az új kormány utólag legitimálja a régi rendszer megoldásait, és fékezi azt a növekedést, amely a versenygazdaság felé fordulással elérhető lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×