Alapvetően három különböző forgatókönyv létezik az eladósodott országok kivezetésére a törlesztési válságból:

1) Hagyni csődbe menni: a válságországok államcsődje, de még az adósság fűnyíróelv szerinti csökkentése is a létező legradikálisabb megoldás a közgazdászok által javasolt lehetőségek között. Egy ilyen megoldás maga után vonja az euróövezetből való kilépést is.

A megoldás által nyújtott lehetőségek: az érintett országoknak - múltbéli példákhoz hasonlóan - lehetősége nyílik az "újrakezdésre", mivel egy csapásra megszabadulhatnak adósságuktól.

Kockázatok: a fogyasztók és a pénzpiacok rövid távú reakcióit és az európai bankrendszerre gyakorolt hatást lehetetlen kiszámítani.

2) Támogatni és kivárni: ez a jelenleg alkalmazott stratégia. Az euróövezet mentőalapot hozott létre és milliárdos támogatásban részesíti törlesztési nehézségekbe keveredett tagjait - Görögországot már a második csomag keretében.

Lehetőségek: a válságország a támogatással és gazdaságának szanálásával maga jut ki a szorult helyzetből, ami egyúttal a probléma megoldását is jelenti. Ez a legkézenfekvőbb forgatókönyv választóik megoldással való kecsegtetésére a politikusok számára.

Kockázatok: egyre több támogatás egyre több országnak, ami előbb vagy utóbb az olyan mintaországok kapacitását is lemeríti, mint Németország.

Központi költségvetés: az euróövezeti országok szorosabbra vonják az együttműködést, a költségvetési politika központi irányítás alá kerül. Ezzel párhuzamosan közös eurókötvényeket is kibocsátanak.

Lehetőségek: az "Európai Egyesült Államok" létrejötte, az erősek a gyengék hóna alá nyúlnak, hosszabb távon a különbségek kiegyenlítődnek.

Kockázatok: politikai buktatók. Választói beleegyezésre van szükség, mivel az érvényes szerződések nem teszik lehetővé. Az euroszkeptikusok keresztülhúzhatják a számításokat.