A bankszövetség főtitkára, Kovács Levente szerdán juttatta el az MTI-hez közleményét, amelyben kifejti: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 30-ai adataiból kitűnik, hogy az 1.017 milliárd forintra rúgó, a GDP mintegy 4 százalékát kitevő teljes önkormányzati adósságállománnyal a magyarországi helyhatóságok eladósodottsága megfelel az uniós átlagnak.

A tartozások mintegy fele hitel, amely azonban meglehetősen kisszámú - és alapvetően városi - önkormányzathoz tartozik. Ezek közbeszerzési eljárás keretében, tanácsadók és hozzáértő szakértők megbízásával, a bankokat versenyeztetve döntöttek a hitelfelvételről, és határozták meg előre a finanszírozás devizaszerkezetét - rögzíti.

Mint a főtitkár írja, az önkormányzati hitelek problémás állománya nem számottevő, a 90 napot meghaladó lejárt követelések aránya fél százaléknál alig magasabb.

A hiteleket a helyhatóságok döntően saját a bevételeik és kiadásaik ütemkülönbségének kiegyenlítésére veszik igénybe, a tapasztalatok szerint az önkormányzatok döntő része megfelelő fedezettel és saját bevétellel rendelkezik. Az MNB adatai szerint az önkormányzati hitelállománynak mintegy 20 százaléka devizaalapú.

Kovács Levente kiemeli azt is, hogy a finanszírozás másik felét a kötvénykibocsátás teszi ki.

Az önkormányzatoknak a szerződések többsége lehetőséget biztosít, hogy önálló döntési hatáskörükben a kötvényeket bármikor forintra, euróra, vagy svájci frankra konvertálják; jelenleg az önkormányzati kötvények több mint 80 százaléka devizában van, ezeket összesen 249 városi önkormányzat bocsátotta ki.

A főtitkár tájékoztatása szerint ezen belül a kötvényt kibocsátó önkormányzatok meghatározó részének finanszírozási helyzete stabil: számos város a kötvénykibocsátásból származó összegeket fejlesztésekbe, vagy befektetésekbe forgatta.

Sok esetben uniós támogatások, pályázatok felhasználásával az egységnyi hitelfelvétellel tíz egységnyi vagyongyarapodást tudtak elérni. Így még a megnövekedett törlesztő részletek mellett is kielégítően tudják finanszírozni magukat - szögezi le.

A hiteleken és a kötvényeken kívül a bankok számos más szolgáltatást is nyújtanak az önkormányzatoknak, beleértve a számlavezetést, adójóváírást, betétkezelést. Emiatt folyamatosan naprakész tanácsokat tudnak javasolni a pénzügyi helyzet normalizálására; a határidős árfolyam fedezeti ügyletektől kezdve a törlesztések átütemezésén keresztül, a futamidők meghosszabbításáig.

Az elmúlt időszakban számos önkormányzat - bankjával együttműködve - sikeresen alakítottá át a fennálló adósságszolgálatát, alkalmazkodva a jelenlegi pénzügyi körülményekhez. A bankszövetség azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy a saját bankjukkal folytassanak tárgyalást.

Kovács Levente szerint az önkormányzati rendszer és finanszírozás kormányzati újjáépítése összetett feladat. Leszögezi: a bankszektor nyitott arra, hogy együttműködjön a kormánnyal és az önkormányzati szektorral, a bankszövetség készen áll arra is, hogy az önkormányzati szövetségek vezetőivel közösen áttekintse a helyzetet.

A főtitkár múlt héten egy rádióinterjúban azt közölte, hogy a bankszövetség már hónapokkal ez előtt létrehozott egy, az önkormányzati hitelek kérdését vizsgáló munkacsoportot. Akkor azt is mondta, hogy az egyes önkormányzatok különféle problémákkal küzdenek, más és más az eladósodottságuk mértéke, ezért a megoldás módja sem lehet egységes.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke múlt szerdán jelezte: a miniszterelnökhöz fordult levélben és azt kérte, hogy az önkormányzati hitelek tőketörlesztését halasszák el egy évvel. Mint mondta, a teljesítőképességük határán álló helyhatóságok jelenlegi hitelállománya eléri az 1.200 milliárd forintot, ebből 600 milliárdot 2006 és 2008 között, többségében 2007-ben vettek fel kötvény formájában.