A különadóról szóló törvény szerint a kifizetőknek 2011. március 31-ig adatot kellett szolgáltatniuk a 2005-2010 közötti időszakra az érintett magánszemélyekről és a nekik kifizetett juttatásokról évenkénti bontásban. Vagyis az adóhatóságnak rendelkezésére állnak az érintettek számára, illetve a várható adóbevétel nagyságára vonatkozó adatok - szögezte le a Pénzcentrum.hu kérdésére az adatvédelmi biztos. Hangsúlyozta, hogy konkrét beadvány hiányában csak tájékoztatásról, nem hivatalos álláspontról van szó.

Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében (53. § (4) bek.) nem minősül adótitoknak az az adat, amely az adóalannyal nem hozható összefüggésbe. Az tehát, hogy hány adózónak, és mekkora adóalap után kellett volna megfizetnie a különadót, egyrészről nem adótitok, másrészről pedig nem is személyes adat, hiszen nincs "személyes jellege". Továbbá, mivel közfeladatot ellátó szerv kezelésében van, ez az adat közérdekűnek minősül - állapította meg az ombudsman.

Jóri András emlékeztet: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) képviselője már hozott nyilvánosságra e körbe tartozó adatot, amikor közölte, hogy május 5-ig 1,08 milliárd forint különadót fizetett meg 481 magánszemély. Nincs tehát akadálya annak, hogy mind az érintett adózók számára, mind pedig a kérdéses adó alapjára, valamint az adó várt összegére vonatkozóan összesített adatot hozzanak nyilvánosságra.

Eltitkolja az információkat az adóhatóság

Az adóhatóság azonban hallgat, és hétpecsétes titokként őrzi az említett adatokat.

A közérdekű információk a NAV rendelkezésére állnak, mivel a munkáltatóknak éves bontásban kellett elküldeniük az adatokat. Nem lehet arra sem hivatkozni, hogy az adatok aktualitásukat vesztették.

Angyal József okleveles adószakértő úgy véli, azért titkolózik az adóhatóság, mert a költségvetésben betervezett egy milliárd forintnak a többszörösét kívánta beszedni a kormány ebből az adóból. Becslése szerint több tízmilliárd forintra rúghat ennek az összege.

Megsemmisíteni, illetve zárolni kellene a munkáltatói igazolásokat

Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a 2005-2009 közötti időszakra vonatkozó különadó-fizetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az ezekre az évekre vonatkozó munkáltatói adatszolgáltatásnak tulajdonképpen nem volt jogalapja. "Mindazok esetében, akik még nem vallották be, és nem fizették meg a különadót, a munkáltatói igazolások további kezelésének nem látom alapját" - válaszolta az ombudsman arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság határozata nyomán meg kell-e semmisíteni a beküldött munkáltatói igazolásokat, amelyekből kiderül, ki, mennyi végkielégítést kapott az elmúlt öt évben.

Azokra vonatkozóan viszont nem szabad megsemmisíteni a munkáltatói igazolásokat, akik már benyújtották a bevallásukat az érintett időszakra, és megfizették a különadót. Esetükben ugyanis meg kell őrizni a bizonylatokat, amire az adóbevallás alapul. Ebben az esetben is indokolt zárolni a dokumentumokat, hogy más célokra ne lehessen azokat felhasználni - hangsúlyozta Jóri András.

Az adóhatóság ebben a kérdésben is egy későbbi időpontban ígért tájékoztatást.

Használhatatlan adatokat kért a kifizetőktől a NAV

Angyal József szerint hiába a legújabb törvénymódosítás, nem lehet jogszerűen bevallani a különadós jövedelmeket. Az adóhatóság ugyanis az adatszolgáltatási lapokon a fizetendő különadó alapját kérte be a munkáltatóktól. Ez több szempontból is problémát jelent.

Egyrészt egy adóellenőrzés során a munkavállaló nem tudja megmondani, hogy milyen jövedelmek után vallotta be az adót, s a NAV sem tudja ellenőrizni azt. A különadó alapja helyett részletes adatokat kellett volna kérni a munkáltatóktól arról, hogy az elbocsátással összefüggésben milyen és mennyi jövedelme keletkezett az érintett adózóknak.

Ennek különösen megnőtt a jelentősége az új törvénymódosítás nyomán, miszerint a 2010-ben megszerzett, elbocsátáskor kapott jövedelmeket továbbra is 98 százalékos adó sújtja. Nem tudják meghatározni az adóalapjukat azok, akiknek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 200-ben megkezdték letölteni a felmondási idejüket.

Angyal József szerint új adatszolgáltatást kellene előírni, amelyben évekre le kellene bontani a különadó alapját képező jövedelmeket. Ekkor viszont már nem lehetne betartani a május 20-ai bevallási határidőt.

Az adószakértő azt tanácsolja: senki ne adja be a különadó bevallását, mert sem az adózók, sem a NAV nem tud egzakt adatokra támaszkodni, amelyek egy adóellenőrzés során megállják a helyüket. Úgy véli, hogy erre hivatkozva egy esetleges későbbi bírósági eljárásban nyert ügyük van az érintett magánszemélyeknek.