Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

Járai Zsigmond lesz az MNB felügyelőbizottságának elnöke

Járai Zsigmond volt jegybankelnök, a CIG biztosító felügyelőbizottságának jelenlegi vezetője töltheti be ugyanezt a posztot a Magyar Nemzeti Banknál - tudta meg az Index. Missura Gábor, a CIG szóvivője az Inforádiónak megerősítette, hogy erről kedden szavaz az Országgyűlés. Az MNB nem kívánta kommentálni az értesülést.

Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának elnöke, a felügyelőbizottságot várhatóan kedden választja meg a parlament, és tagjai még aznap leteszik a hivatali esküt - mondta Missura Gábor, a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. szóvivője az MTI-nek pénteken.

Járai Zsigmond jelenleg a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. felügyelőbizottsági elnöke, korábban, 2001-2007 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, míg előtte pénzügyminiszterként tevékenykedett az első Orbán-kormányban.

Missura Gábor, aki Járai Zsigmond jegybanki elnöksége idején a Magyar Nemzeti Bank szóvivője volt, elmondta: Járai Zsigmond jegybanki elnökként nem értett azzal egyet, hogy a nemzeti bank munkáját pártok által delegált felügyelőbizottság ellenőrizze. Sőt úgy érvelt, hogy 2001-ben, amikor elfogadták az európai normák szerinti, korszerű jegybank-törvényt, abban nem is szerepelt ilyen testület.

Missura Gábor közölte: később, a Medgyessy-kormány idején módosították a 2001-es jegybank-törvényt és akkor az MNB-nél felállították a felügyelőbizottságot. A felügyelőbizottság azonban csupán a Magyar Nemzeti Bank belső gazdálkodását, tényleges működését ellenőrizheti, a felügyelő testület nem szólhat bele abba, hogy a Magyar Nemzeti Bank hogyan alakítja a monetáris politikát.

Járai Zsigmond jegybanki elnöksége idején, 2002-ben az MSZP Akar Lászlót, a GKI jelenlegi vezérigazgatóját, Horn-kormány pénzügyminisztériumi államtitkárát jelölte az MNB felügyelő bizottsági elnökévé, akit később meg is választott az akkori parlament. A testület tagjainak megbizatása az országgyűlési képviselők mandátumához hasonlóan a parlamenti választásokig tart.

Missura Gábor kifejtette: a felügyelőbizottság nyolc tagból áll, hat tagot a parlamenti pártok, köztük az elnököt a legerősebb parlamenti párt jelöli, a testületnek tagja a nemzetgazdasági miniszter képviselője, illetve a miniszter által delegált szakértője is. (Jelenleg az ország költségvetési, azaz fiskális politikájáért a nemzetgazdasági miniszter felel.)

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×