Folyamatosan lassul az éves lakásdrágulás üteme – közölte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a lakáspiacon kialakult helyzetről.

A változás Budapesten különösen látványos: tavaly augusztusban még 21,5 százalékkal voltak magasabbak a fővárosi lakásárak az egy évvel korábbinál, ez a tempó mostanra a harmadára csökkent.

A lakáspiaci dinamika területileg is átalakult: azokban a régiókban látható az országos átlagnál nagyobb éves drágulás, ahol a lakásárak még relatíve alacsonyabb szintről indulnak. Példaként említették, hogy Észak-Alföldön 15,3, Észak-Magyarországon 15,2, Dél-Alföldön 12,6 százalékkal emelkedtek az árak egy év alatt. Nyugat-Dunántúlon 12,5 százalékos, Közép-Dunántúlon 11,5, Dél-Dunántúlon 10,3 százalékos volt az éves növekedés – ismertette az ingatlan.com.

Szeptember elején

• Budapesten a használt lakások és házak medián négyzetméterára 1,41 millió forint volt, megegyezett az augusztus elején mért értékkel.
• A megyeszékhelyeken 881 ezerről 877 ezer forintra mérséklődött az átlagos medián négyzetméterár.

A főváros legdrágább városrészeiben, az I., a II., a XII. és az V. kerületben 1,77–2,03 millió forint, míg a jelentős kínálattal rendelkező XIII. kerületben 1,62 millió, a XI. kerületben 1,64 millió forint volt a medián négyzetméterár szeptember elején.

A megyeszékhelyek között továbbra is Debrecen a legdrágább, ahol 1,04 millió forint volt a használt lakóingatlanok medián négyzetméterára.

Szegeden 980 ezer, Székesfehérváron 953 ezer forintnál járt ugyanez az érték. A legolcsóbb megyeszékhely Salgótarján volt 309 ezer forintos medián négyzetméterárral.

A tavalyi 150 ezer után az idén 130-140 ezer adásvétel történhet és hasonló forgalomra lehet számítani 2027-ben is az ingatlan.com szerint. Ezzel együtt a lakásárak növekedési üteme folyamatosan mérséklődik, ami a jövedelmek növekedésével minimálisan javíthatja a lakások megfizethetőségét a vevők számára – jelezte Balogh László.