Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

Az Alstom perel, de folytatni kívánja az egyeztetéseket

Az Alstom azért perelte be az illetékes franciaországi bíróságon a Budapesti Közlekedési Vállalatot (BKV), mert jogtalannak ítélte meg a metrókocsik legyártására és leszállítására vonatkozó szerződés felmondását és a bankgaranciák lehívását - erősítette meg pénteken az Index értesülését Riccardo Pierobon, a francia gépipari vállalat szóvivője.

A francia gépipari vállalat ugyanakkor folytatni kívánja az egyeztetéseket a BKV mellett a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) és a Fővárosi Önkormányzattal is annak érdekében, hogy a budapestiek végül új metrószerelvényekben utazhassanak.

Hozzátette: "Nem látunk semmilyen ellentmondást a jogi eljárás megindítása és a tárgyalások folytatása között. Természetes, hogy mindegyik vállalat, hozzánk hasonlóan a BKV is, a saját érdekeit képviseli. De úgy ítéltük meg, hogy történtek olyan lépések, amelyek, azonkívül, hogy nem szolgálták az Alstom érdekeit, törvényellenesek is voltak".

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×