A monetáris tanács megítélése szerint 2010-ben megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, azonban a kibocsátás csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez. Az inflációra továbbra is mérséklően hat a gyenge belső kereslet. A bejelentett kormányzati intézkedések jelentősen átrajzolhatják a makrogazdasági kilátásokat, összességében a felfele mutató inflációs kockázatokat erősíthetik, és bizonytalanabbá tehetik a befektetői klímát. A számszerű hatásokról a következő inflációs jelentés alapján alkot képet a testület.

A gazdasági növekedés motorja rövid távon az élénk külső kereslet maradhat. A fogyasztási keresletet jövőre erősítheti a foglalkoztatás bővülése és személyi jövedelemadó tervezett mérséklése. A különadók bevezetése az adózási rendszer kiszámíthatóságát csökkenti, ami kedvezőtlenebb beruházási környezetet teremthet, figyelmeztet a monetáris tanács.

Az elmúlt időszakban beérkezett inflációs adatok arra utalnak, hogy az árfolyam begyűrűzése a fogyasztói árakba a vártnál lassabb lehet, ugyanakkor ezt ellensúlyozza az élelmiszerárak emelkedése, ami elsősorban rövid távon fejti ki hatását. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a jelenleg visszafogottan árazó vállalatoknál felhalmozódott költségnyomás is emelheti az inflációt, ami a maginflációban is jelentkezhet. Az egyes ágazatokra kivetett különadók esetleges áthárítása a fogyasztókra szintén inflációt növelő tényező lehet, mutat rá a tanács. Ezt mérsékelheti, ha a versenyszféra vállalatai a jövő évi bérek kialakításánál figyelembe veszik a személyi jövedelemadó intézkedéseket, és emiatt a bérköltségük alacsonyabb lesz.

Az inflációs cél teljesülése szempontjából továbbra is kockázatot jelent, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások.

Az elmúlt hónapban Magyarország kockázati megítélése némileg javult, részben a globális kockázatvállalási hajlandóság növekedésének, részben a kormány jövő évi 3 százalékos hiánycél melletti elköteleződésének köszönhetően. A monetáris tanács megítélése szerint a konkrét kormányzati intézkedések amellett, hogy összességében kedvezően hathatnak a munkakínálatra, csökkentik a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, így a gazdaság hosszabb távú növekedésére gyakorolt hatásuk is bizonytalan.

Míg a költségvetés ESA módszertan szerint számított hiánya csökken, a hosszabb távú folyamatok alakulása szempontjából meghatározó strukturális pozíció jelentősen romlik, mivel a tartós bevételkiesést okozó adócsökkentések hatását döntő részben átmeneti jellegű egyensúlyjavító intézkedések ellensúlyozzák. Ezért a hosszú távon fenntartható költségvetési pályához további, kiadás oldali strukturális intézkedések szükségesek.

A jelenlegi alapkamat május óta van érvényben. A monetáris tanács legutóbbi, kamatdöntő ülésén hat tag szavazott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékon tartására, míg egy tag 25 bázispontos csökkentést javasolt.