Eva Zamrazilova a Lidove Noviny című lapban kifejtette, hogy a kamatemelés kérdését minél előbb napirendre szeretné tűzni.

Csehországban júliusban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 1,9 százalékkal haladták meg a tavaly júliusit. Júniusban 1,2 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció.

A cseh központi bank utoljára májusban csökkentette alapkamatát, akkor negyed százalékponttal 0,75 százalékos történelmi mélypontra engedte le a kéthetes refinanszírozási rátát. A monetáris tanács következő kamatdöntő ülése szeptember 23-án lesz.

A napokban a lengyel nemzeti bank elnöke is azt mondta, szerinte lehetséges, hogy az év második felében kamatemelésre kerül sor. Marek Belka véleményét alátámasztják az elemzői várakozások is: arra számítanak, hogy a bank 25 bázisponttal 3,75 százalékra emeli az irányadó kamatot október tájékán, hogy fékezze az inflációt, ami a várakozásokkal ellentétben 2,3 százalékra szökött fel júniusban az egy évvel korábbihoz képest az előző havi 2,2 százalékról és további gyorsulás várható a negyedik negyedévtől.

Lengyelországban legutóbb június végén ülésezett a monetáris tanács, és nem változtatott a kamaton. A bank utoljára tavaly júniusban módosított a kamaton, akkor negyed százalékpontos (25 bázispont) csökkentést hajtott végre, 3,50 százalékra.

Az elemzők úgy látják, hogy Romániában is elkerülhetetlen az infláció felpörgése, elsősorban amiatt, hogy a román kormány az IMF nyomására az áfát 19 százalékról 24 százalékra emelte. Elemzők az év végére 7,8 százalékos inflációs rátával számolnak, ami jelentősen meghaladja a szakemberek korábbi, 4,1 százalékos becslését. Ez azt jelenti, hogy az inflációs várakozások további emelkedése, vagy a lej gyengülése rákényszerítheti a központi bankot a szigorításra, holott az idén alapesetben az elemzők kamattartást várnak.

A román nemzeti bank monetáris tanácsa utoljára augusztus elején ülésezett, akkor nem változtatott a 6,25 százalékos alapkamaton. 2009 elején még 10,25 százalék volt az irányadó ráta.

Bulgáriában egyelőre még tart a kamatcsökkentési periódus: minden eddiginél alacsonyabb szinten határozta meg a bolgár nemzeti bank az augusztus 1-jétől érvényes irányadó kamatot, 0,17 százalékon, ami 0,01 százalékponttal kisebb, mint az előző hónapban és a legalacsonyabb az adatrögzítés kezdete, 1991 óta. A központi bank a tavalyi év elején kezdte meg a csökkentést, akkor 5,17 százalék volt a kamat.

Mindamellett az infláció alakulása ott is közbeszólhat: a kormány azzal számol, hogy az idei év végén 2,2 százalékos lesz az éves infláció, mivel a várt gazdasági növekedés hatására felgyorsul a pénzromlás.