A Reuters összefoglalója szerint a görögök az első negyedévi országkockázati felár (jelen esetben az öt éven belüli csőd elleni biztosítás éves ára, a CDS-felár) alapján még a kilencedik helyen voltak, de a második negyedévi, jelentősen romló piaci megítélés a negatív lista második helyére emelte őket. (A rangsorban értelemszerűen csak olyan országokat lehetett figyelembe venni, amelyek államadósságára egyáltalán kibocsátottak már CDS-eket, hiszen ebből a felárból kalkulálható a kumulált csődkockázati valószínűség.)

Júniusban, a már létrejött 110 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag mellett is, új történelmi csúcsra, 1100 bázispont körülire emelkedett a görög CDS-felár. A CMA DataVision által figyelembe vett második negyedévi felár 1003 bázispont; ez 55,6 százalékos, a következő öt évre vonatkozó kumulált csődvalószínűségnek felel meg. A lista élén járó Venezuela esetén az 1306 bázispontos CDS-felár 58,7 százalékos kumulált csődvalószínűset tesz ki.

A top 10 legkockázatosabb ország listáján Argentína, Pakisztán, Ukrajna, Dubai és Irak következik 50 és 30 százalék közötti kumulált csődvalószínűséggel, viszont lekerült róla Izland és Egyiptom. Helyettük viszont felkerült oda Románia és Bulgária a 8. és 10. helyre. Romániában a kormányzati megszorítások, illetve a Nemzetközi hitelcsomag folyósításával kapcsolatos aggodalmak emelkedtek az utóbbi időszakban, a bolgár megítélésre pedig főként a görögök komoly pénzügyi-gazdasági problémái nyomják rá a bélyegüket.

A magyar CDS-felár a román és a bolgár szintek körül mozgott az utóbbi hetekben, de a CMA rangsorába Magyarország (szerencsére) nem fért fel. A magyar ötéves CDS-felár pénteken 340 bázisponton zárt, ami a bolgár felártól csupán 28 bázisponttal maradt el.

A CMA honlapján naponta közzéteszi az aktuális piaci árak alapján a 10 legkockázatosabb ország, illetve állam/tartomány CDS-felár alapján számolt rangsorát. A mai napi rangsor alapján az látszik, hogy Románia elé "befurakodott" az Egyesült Államok két állama: Illinois és Kalifornia.