Egymásnak feszültek a vélemények az úgynevezett bankközi jutalék felső határának megszabásában. Vita nemcsak a mértékben volt, hanem abban is, hogy megkülönböztessék-e a betéti és hitelkártyákat. Arról nem is beszélve, hogy egy, az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslat -amelyet a volt pénzügyminiszter, Veres János jegyzett Kovács Tibor képviselőtársával - nyert, azaz ezt fogadta el végül az országgyűlés.

Eszerint ha betéti kártyával fizetnek, akkor egységesen 0,3 százalék lehet a felső határa a tranzakciós díjnak, de legfeljebb 100 forint, és minden egyéb esetben 0,8 százalék. A jogszabály azt is előírja, hogy a kormánynak minden év novemberéig kötelessége tájékoztatni az országgyűlést a bankkártyapiac tendenciáiról, és javaslatot kell tennie a díjak mértékére.

Az utolsó pillanatban beterjesztett módosító indítvány indoklása emlékeztetett, hogy a Gazdasági Versenyhivatal igen jelentős, 1,9 milliárd forintos bírságot szabott ki az ősszel hét bankra és két kártyatársaságra a bankközi jutalékok tekintetében tapasztalt versenykorlátozó magatartás miatt, és felhívta a figyelmet arra: ez is oka lehetett annak, hogy a bankkártyás fizetés aránya a magyar kiskereskedelmi forgalomban jóval alacsonyabb az uniós átlagnál.

A módosítás célja az volt, hogy a tranzakciós díjak mértékének maximalizálásával csökkenhessenek a kereskedők által fizetett költségek, és nőhessen a kártyát elfogadó kereskedők száma. A jelenlegi díjak egy része magasabb, mint amit a jogszabály majd jövő évtől megenged, így várhatóan csökkenteni kényszerülnek azt a pénzintézetek.

Jogi lépéseket fontolgatnak

Elhamarkodott, példátlan, megalapozatlan és előkészítetlen - így értékelte a parlamentben hétfőn elfogadott, a bankközi jutalék maximálását kimondó jogszabályt a Mastercard Europe regionális igazgatója.

Gauder Milán kiemelte: nem lehet körültekintően előkészítettnek nevezni, ha a beterjesztés után fél nap alatt elfogadott indítvány dönt egy 1200 milliárd forintos piacról. A cég kifogásolja, hogy a parlament hatástanulmány és nyilvános konzultáció nélkül fogadta el szabályozást.

A Mastercard szerint az elfogadott törvénymódosítás káros az elektronikus fizetés hazai fejlődésére, és rendkívül kedvezőtlenül érinti a kártyaüzletág összes résztvevőjét, így a kártyabirtokosokat, a kereskedőket és a bankokat egyaránt.

A rögzített árstruktúra bevezetése aláássa azokat a törekvéseket, amelyek az elektronikus fizetés terjedését szorgalmazzák a nehézkes és költséges készpénz-használat helyett - közölte a regionális igazgató. Hozzátette, az új szabályozás veszélyezteti azokat a pozitív tendenciákat, amelyek az elmúlt évek piaci versenye és dinamizmusa mellett a bankkártya elfogadás 100 százalékos növekedéséhez vezettek a hazai üzletekben, és az árszabályozás megtörheti a világszerte elfogadott kártyás fizetés terjedését.

A kártyatársaság áttekinti a bankközi jutalék szabályozásának visszavonása érdekében tehető jogi lépéseket.

Elemez a PSZÁF

Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke azt mondta, elemezni kell a lépés hatásait, és meg kell nézni, hogy a kártyaforgalom és a kibocsátások dinamikus üteme fent tud-e maradni, és az üzletág jövedelmezősége milyen lesz a változtatás után.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség korábban azt közölte, hogy megítélése szerint a magas kártyahasználati díjak gátolják a bankkártya használat elterjedését, mivel sok kereskedelmi kisvállalkozás e költségtényezőt eleve nem tudja vállalni. A kereskedők a Magyar Nemzeti Bank adatait idézve megjegyzik: a mintegy 160 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből jelenleg 30 ezer egységben lehet MasterCard és Visa kártyákkal fizetni.