Infostart.hu
eur:
364.56
usd:
316.37
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára

Tovább romlik a versenyképesség

Kissé romlott az idei év második negyedévében a versenyképesség Magyarországon, míg az üzleti környezet javult az előző negyedévéhez viszonyítva a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával készített felmérése szerint.

Az eredményeket ismertető közleményből kiderül, hogy az előző negyedévhez képest 2009 második negyedévében a makrogazdasági teljesítmény, a munkatermelékenység és a relatív költség-versenyképesség alapján számított versenyképességi index (VEX) legerőteljesebben, 5,5 százalékkal Romániában csökkent, míg Lengyelországban és Ausztriában 1-1 százalékkal esett. Magyarország 0,6 százalékos csökkenéssel a vizsgált országok középmezőnyében helyezkedik el. A versenyképességi index a legkisebb mértékben az eurót bevezető, illetve használó Szlovákiában és Szlovéniában gyengült.

Az, hogy a magyar VEX nemzetközi összehasonlításban csak viszonylag csekély mértékben romlott 2009 második negyedévében, legfőképpen a relatíve kedvező makrogazdasági teljesítményre, azon belül az export és a beruházások regionális összehasonlításban kedvező alakulására vezethető vissza.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 első negyedévéhez képest Magyarországot kivéve mindegyik vizsgált országban romlott. A legnagyobb mértékben, csaknem 10 százalékkal Romániában esett, majd 3,7 és 4,2 százalék közötti csökkenéssel Szlovénia, Ausztria és Lengyelország következett.

A makrogazdasági teljesítmény-index esése főként a nyugat-európai recesszióra vezethető vissza, ami a külső kereslet visszaesése nyomán az export zuhanásában, ezzel összefüggésben a GDP csökkenésében jelentkezett. A kedvező magyar pozíció annak tudható be, hogy egyrészt a bel- és külgazdasági egyensúlyviszonyok javítása már korábban elkezdődött, másrészt az export és a beruházások valamelyest nőttek az előző negyedévhez képest.

A munkatermelékenységi index 2009 második negyedévében Romániában 2,6 százalékkal, Magyarországon közel 1 százalékkal csökkent, a többi országban emelkedett, a legnagyobb mértékben Szlovéniában. A román és a magyar index romlása nagymértékben magyarázható azzal, hogy a GDP-termelés jobban csökkent, mint a foglalkoztatás, mert a cégek a kereslet csökkenése ellenére igyekeztek megtartani foglalkoztatottaikat.

A költség-versenyképesség 2009 második negyedévében Csehországban 1,6 százalékkal, Magyarországon 1,2 százalékkal romlott, a többi vizsgált országban 0,2-3,7 százalékkal javult. A magyar és a cseh index romlása a nemzeti valuta euróval szembeni árfolyamának erőteljes felértékelődéséből adódott.

2009 második negyedévében nem folytatódott az üzleti környezeti index (ÜX) két éve tartó folyamatos csökkenése: a mutató értéke csaknem három ponttal magasabb az egy negyedévvel korábbinál. A mutató enyhe emelkedése összhangban van más, a magyar gazdaságot egyéb szempontból jellemző hangulati mutatók alakulásával.

A felmérés szerint az állami magatartás kiszámíthatatlansága a második negyedévben a korábbihoz képest határozottan csökkent, és így a hosszú távú átlag alá került. A válságkezelő kormány intézkedései, az adózási környezet kissé kedvezőbbé válása egyfajta nyugtatóként hathatott a magyar vállalkozói szférában - olvasható a közleményben.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága enyhén emelkedett az előző negyedévhez képest, de a mutató aktuális értéke jóval alacsonyabb a 2008-ban tapasztaltnál.

A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai 2008 elejétől folyamatosan nőnek. 2009 második negyedévében nem történt jelentős emelkedés, a negyedéves átlag mindössze 1 százalékkal nőtt a korábbihoz képest. A kelet-közép-európai gazdaságok közül Magyarországnak kell szembesülnie a legmagasabb kamatfelárral - áll a közleményben.

Az üzleti infrastruktúra alakulásának jellemzésére alkalmazott új gépkocsi-eladások az idei első félévben csaknem a felére estek vissza az előző év azonos időszakához képest.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×