Az adóváltozások számos eleme nem ismert még. Az alacsonyabb adókulcs 15-17, a felső pedig 33-34 százalékos lehet, ezért a portfolio.hu 16 és 34 százalékos kulcsokkal számolt. A sávhatár 4-5 millió forint lehet - ezt a portfolio.hu úgy értelmezte, hogy már az új adóalapra van vetítve. Annál is inkább, mert a 4,5 millió forintos sávhatár 3,5 millió forintnak felel meg a mostani adóalap, a bruttó bér szerint, ez pedig elég közel van a februári tervekben meghirdetett 3 milliós határhoz.

Már most érdemes megfigyelni, hogy az új adókulcsok csak "optikailag" kisebbek, mint a régiek, hiszen 27 százalékkal nagyobb - munkáltatói tb-járulékkal növelt - az adólap. Visszavetítve ezt a bruttó bérre, valójában 19-21,5 százalékos alsó adókulcsunk lehet a mostani 18 százalék helyett, a felső pedig nagyon magas, 42-43 százalékos. És erre jön még a 4 százalékos különadó, amit mégsem töröl el a kormányzat.

A 2009 első feléig érvényes adószabályokhoz képest az alábbiakban foglalhatók össze egyszerűen a változások: az alsó adókulcs kissé, a felső jelentősen emelkedik, de ennél a hatásnál erőteljesebb a sávhatár jelentős emelkedése 1,7 millióról - a portfolio.hu feltételezései szerint - 3,5 millióra.

Ebből adódóan megállapítható, hogy az összbruttó változat magasabb adókulcsa havi bruttó 150 ezer forintig annak ellenére is kissé nagyobb adóterhelést eredményez, hogy az adójóváírás magasabb. 100 ezer forint körüli havi bruttó jövedelemnél éves szinten 20 ezer forintos jöveledemcsökkenést eredményezhetnek a változások. Ez a megállapítás azonban elég bizonytalan: 1-2 százalékpontos eltérés az adókulcsban, vagy kicsit más adójóváírási minta akár el is tüntetheti a különbséget.

150 és 570 ezer forint között elsősorban a bő duplájára emelt sávhatár hatása érvényesül, így jelentősnek mondható adócsökkenés valósul meg. 300 ezer forintnál jár legjobban az adóalany a változással - ott csaknem félmillió forint az éves adómegtakarítása.

A felsőbb jöveledemtartományban azonban rosszul járnak az adózók. Ez nem meglepő: a felső adókulcs nagyon magas - de facto 40 százalék feletti -, aztán erre már rájön a különadó 4 százalékos terhe. Megjegyezzük, hogy az itteni adóteher növekedés nem igazán üdvözlendő. Bár látszólag magas tartományban érvényesül, de ne feledjük, hogy a sajátos magyar közteherviselés miatt az innen befolyó adótömeg igen nagy arányát képezi a teljes szja-bevételnek.

Ami viszont egyértelműen jó hír, hogy az adóék a jövedelemskála minden pontjában csökken, ebbe már az 5 százalékpontos munkáltatói járulékteher-csökkenés is közrejátszik. (Az adóék az összes elvonás - szja, munkáltatói és munkavállalói járulékok - és a teljes bérköltség aránya, százalékban kifejezve.) Igaz, van honnan, hiszen az átlagjövedelem környékén Európa második legnagyobb mutatóját produkáljuk, és valószínűleg most sem lesz kisebb 45 százaléknál. Amíg a dupla minimálbér utáni járulékfizetés fennmarad, addig az sem változik, hogy az adófizetésnek lesz egy - papíron - degresszív szakasza.