Összbruttósítás - ez az egyik újdonság a Bajnai Gordon által bejelentett változtatásokban. Eszerint jövőre az adóalapot jelentő bruttó bérbe a munkavállalói kifizetések és a járulékok egyaránt beleszámítanak majd. Így emelkedik az adóalap, igaz, a kormány csökkentené az adókulcsokat, és emelné a személyi jövedelemadó sávhatárát.

Egyelőre átláthatatlan a hatása

Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke azonban mindebből még nem látja, hogy a munkavállalók mely rétege járható jól az intézkedéssel, mindössze annyit közölt: valószínűleg a két ellentétes hatású intézkedés együttes hatása nullszaldós lehet. A szakértő hiányolja mindazokat a háttérszámításokat, amelyek átláthatóvá tenné az intézkedést.

Ezek azonban valószínűleg azért sem készülhettek még el, mert vasárnap maga a miniszterelnök sem határozta meg pontosan a sávhatáremelés vagy az adókulcscsökkentés pontos mértékét, hiszen mindezek még nem eldöntöttek. A sávhatár vagy 4 vagy 5 millió forintra emelkedik, míg az alsó szja-kulcs 15-17, a felső pedig 33-35 százalék lesz.

Hogy minderre miért van szükség? Vadász Iván szerint azért, mert így csökkenthetők a fekete kifizetések, azaz kevesebbszer fordul majd elő, hogy egy munkavállaló a fizetésének csak egy részét kapja meg legálisan, egy másik részét pedig zsebbe.

Arra azonban a szakértő rámutatott: a csomag jövő évre bejelentett adóváltoztatásai lényegesen csökkenthetik a vállalkozások adóterheit, kedvező lehet, hogy a munkabér teljes összegére életbe lép az 5 százalékpontos járulékcsökkentés, és megszűnik, a tételes egészségügyi hozzájárulás is, amely dolgozónként havonta 1950 forint.

Ami már idén várható

Ami már az idén érinti a munkavállalókat, hogy 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik az szja sávhatára. Ez azt jelenti, hogy egy éves szinten 2 millió forintos jövedelemmel rendelkező ember összességében 36 ezer forintot takarít meg évente, míg egy 1,8 milliós jövedelmű ennek a felét, 18 ezer forintot.

Jelképes adócsökkentés

Bár a termékek jelentős részére 20-ról 25 százalékra emelkedik az áfa, egy szűk termékkörre, a tejre és tejtermékekre, a kenyérre és pékárukra, valamint a távhőre mindössze 18 százalékos áruforgalmi adót kell fizetni. A szakértő szerint a 2 százalékpontos csökkentés csak jelképes, hiszen ez azt jelenti, hogy egy 100 forintos termék ára nagyjából 40 fillérrel csökken általa. Az adórendszer azonban bonyolultabbá válik az új áfakulcs megjelenésével.

Ahogy Vadász Iván elmondta, minden bizonnyal szociális szempontok is vezérelték a kormányt, ám szerinte ezeket nem az adórendszerbe kellene megjeleníteni, hanem más módon segíteni a rászorulókat.

A többi termékre vonatkozó áfa 25 százalékra emelését azonban mindenki meg fogja érezni, ám a szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a mostani keresletcsökkenés miatt több kereskedő inkább lenyeli azt, mint hogy vevőire terhelje.

Vadász Iván arra is rámutatott: alkotmányossági aggályokat is felvethet az, ha a kormány megpróbálná bevonni az adóalapba az adóparadicsomokba menekített jövedelmeket. Szerinte, bár vérlázítóak az adózás alól így kivont jövedelmek, de a nagy pénzek nem itt tűnnek el, hanem a fekete foglalkoztatásban és a fiktív számlázásban. Ráadásul a terv azért is nehézségekbe ütközhet, mert olyan uniós tagállamoknál is létrehozhatók off-shore cégek, mint Málta vagy Ciprus, amelyek nehezen vehetők rá arra, hogy mindezt ne engedélyezzék.