A MOL keresetében arra hivatkozott, hogy az üzletet nem hagyta jóvá az igazgatótanács és a részvényesek közgyűlése.

A ZMB olajmező fele-fele részben a MOL és a Russznyefty tulajdonában van. A most vitatott ügyletet jóvá kellett volna hagynia a MOL-nak is. A Kommerszant szerint a MOL nem juttatta kifejezésre ellenzését a hasonló ügyletekkel kapcsolatban, de tavaly úgy döntött, hogy ezt nem hagyja jóvá, és ezen az alapon 5,78 milliárd rubelt követelt partnerétől azzal az indoklással, hogy az érvénytelen szerződés következményeinek szokásos felszámolási módja - az áru visszaszolgáltatása - a kőolaj esetében technikailag nem lehetséges.

A MOL az 1999-ben megkezdett tárgyalások után, 2002-ben, eredetileg az orosz Jukosz olajcéggel alapította a nyugat-szibériai Hanti-Manszi Autonóm területen lévő Zapadno-Malobalik (Zapadno-Malobalikszkoje) Kft-t az olajmező fejlesztésére és kiaknázására, fele-fele tulajdoni aránnyal. A mező tartalékát akkor mintegy 20 millió tonnára, avagy mintegy 145 millió hordóra becsülték, napi kitermelése 19 ezer hordó volt, és a teljes kapacitás eléréséhez a partnerek mintegy 300-350 millió dollárt szándékoztak befektetni.

2005-ben az orosz-magyar vegyes vállalatot is elérte a Jukosz elleni állami hadjárat, és a cég feldarabolása során a Kft 50 százaléka a Russznyeftyhez került. Újabb két évvel később az orosz ügyészség figyelme a Russznyefty felé fordult, amelynek elnöke és fő részvényese egy idő múltán a letartóztatástól alapos okkal tartva külföldre távozott, és Oleg Gyeripaszka vette meg az egész Russznyeftyet.

A MOL a ZMB olajmező mellett, 2007-es adatok szerint, még további három olajmezőn termel ki kőolajat Szibériában, és mindhárom százszázalékos tulajdonában van.