Az elemzők előzőleg 1,4 százalékos éves összehasonlítású inflációt vártak januárról.

Az egész EU-ban januárban átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly januárban, a decemberi, 2,2 százalékos tizenkét havi drágulás után. A legnagyobb havi csökkenés Cipruson volt, 2,3 százalékos, a legnagyobb havi drágulás Litvániában, 2,6 százalékos.

Tizenkét havi összehasonlításban még sehol sem csökkentek a fogyasztói árak az átlag szintjén, a legnagyobb emelkedés Lettországban volt, 9,7 százalékos, a legkisebb adat, stagnáló árakról tavaly januárhoz képest, Luxemburgból érkezett.

Előzőleg, decemberben az 1,6 százalékos tizenkét havi infláció is már két és féléves mélységi rekord volt az euróövezetben, miután novemberben a legnagyobb ütemben csökkent az infláció a közös statisztika 1997-es kezdete óta, 2,1 százalékra éves összehasonlításban. A decemberi tizenkét havi infláció már elmaradt az Európai Központi Bank (EKB) tizenkét hónapra legföljebb 2 százalékos, folyamatos céljától. Előzőleg az euróövezeti ütem utoljára 2007. augusztusban volt az EKB célja alatt.

Az irányzatot előre jelezte a német infláció alakulása: ott a tizenkét havi infláció januárban mind a hazai, mind az EU-szabvány szerint számolva 0,9 százalékra, majdnem ötéves mélypontra csökkent a decemberi 1,1 százalékról. Németországban már novemberben az EKB riadószáma alá, 1,4 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció az októberi 2,5 százalékról EU-szabvány szerint számolva, miután 2007. áprilistól makacsul a 2 százalékos riadóküszöb fölött volt.

Folytatódhat a kamatcsökkentés

Az adatok is megerősítik, hogy az EKB folytathatja a kamatcsökkentést a gazdaság támogatása végett, ezt a bank vezetői rendre jósolják is, március elejére. Ha a kőolaj ára a mostani szinten marad, rövidesen 1 százalék alá is enyhülhet a tizenkét havi infláció az euróövezetben, mondják elemzők. Ez úgyszólván kötelezővé is teszi a pénzügypolitikai enyhítést az EKB számára, hiszen a legföljebb 2 százalék alulnézetből is kötelező célja, amennyiben az árstabilitás a fenntartható gazdasági növekedés egyik feltétele.

Legutóbb január közepén az EKB fél százalékponttal 2,0 százalékra csökkentette alapkamatát, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Utoljára 2003. júniustól 2005. december elejéig volt 2,0 százalékon az EKB irányadó kamata, és annál alacsonyabb soha nem volt az euró 1999. januári bevezetése óta.

Az EKB októberben kezdte az enyhítést, 4,25 százalékról.

Az infláció lassulása már nem csak a külső hatásokat - a kőolaj és az élelmiszerek nagy árveszteségét - jelzi, hanem az általános gazdasági visszaesést, a belső kereslethiányt is tükrözni.

Két vagy több egymást követő negyedéves visszaesés után a tavalyi negyedik negyedév végén recesszióban volt az EU-ban már Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Portugália, Magyarország, Észtország, Olaszország, Spanyolország, Lettország és Svédország, és, főleg a német eredmények miatt, az euróövezet egésze is az átlag szintjén. Még csak egy negyedévi - a negyedik negyedévi - negyedéves visszaesése alapján recesszió felé tartott a belga, a francia, a cseh, az osztrák, a litván gazdaság.

Az Európai Bizottság januárban 0,9 százalékos átlagos GDP-növekedést becsült az euróövezetben tavalyról, idénre 1,9 százalékos visszaesést, jövőre 0,4 százalékos növekedést jósolt. Később a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,0 százalékra becsülte az euróövezetben idén várható átlagos GDP-csökkenést, és 0,2 százalékra tartja csak a jövőre lehetséges növekedést.