Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Magyarország egyszer már százmilliárdokat költött a bankkonszolidációra

A világméretű pénzpiaci válság nyomán a kormányok sorra döntenek százmilliárdos mentőcsomagokról, amelyekkel a nagy pénzintézetek bedőlését és a későbbi, még nagyobb bajokat igyekeznek megelőzni. Magyarország az 1990-es években, igaz, forintban, már egyszer költött százmilliárdokat a bankokra.

Az 1990-es évek eleje vészterhes időszak volt a pénzintézeteknek, amelyekre a Horn-kormány privatizációs minisztere szerint legalább 600 milliárd forintot költött az állam. Suchman Tamásnak ez 2001-es becslése, akkor említette egy lapinterjúban, hogy ennyibe kerültek a bankcsődök, konszolidációk. Igaz, az Agrobank és a Postabank ügye is a bankszektor átfogó konszolidációja utáni időszakra esik.

A rendszerváltás után hamar kiderült, hogy az új kétszintű bankrendszerben sok intézet nem boldogul. A gazdasági visszaesés, a keleti piacok összeomlása, az egyre több felszámolási és csődeljárás után a nem, vagy nehezen behajtható hitelek összege több száz milliárd forintra nőtt.

A bankkonszolidáció egyik első kedvezményezettje a Budapest Bank volt. A"bányaprogram" keretében ugyanis az érintett bányák lévő hiteleit is kiváltotta a kormányzat, az energiaszektor pedig a Budapest Bankhoz tartozott.

A kormányzat 1993-94-ben két lépésben bonyolította le a konszolidációt. Első lépésben az állam 80 milliárd forintért megvette a bankok rossz követeléseit. Ebben 68 takarékszövetkezet és 14 kereskedelmi bank vett részt. Ezután a hitelkonszolidációs államkötvények átvételével és a bankok feltőkésítésével az állam körülbelül 75 százalékos tulajdonrészt szerzett az intézményekben, amelyeket később privatizált. Ez a folyamat nagyjából 500 milliárd forintba került.

Azután jött a máig sem teljesen tisztázott Postabank-ügy, amely az Állami Számvevőszék jelentése szerint legkevesebb 174 milliárd forintjába került a magyar államnak - közvetve az adófizetőknek. 1997 februárjában egy, a Postabank csődjével riogató sms elindította a betétesek rohamát, akik három nap alatt 24 milliárd forintot vettek ki a bankból. A pénzintézetnek erre még volt elég pénzre.

A pánik néhány nap alatt véget ért, más intézetre nem terjedt át, és úgy tűnt, a Postabank nem ment csődbe, bár az 1997-es évet 10 milliárd forintos veszteséggel zárta. 1998 áprilisában azonban menesztették Princz Gábor bankvezért, utódai pedig az év végén közölték: a tőkevesztés miatt az államnak 152 milliárd forintot kell fordítania a pénzintézet szanálására.

Az összeghez később a megmaradt portfolió tisztításával megbízott állami tulajdonú részvénytársaság 25 milliárd forintot könyvelt, az átszervezett bank vesztesége pedig újabb 6 milliárdot tett ki: mindösszesen tehát 200 milliárd forint körül volt a tejes végszámla.

Egy számvevőszéki jelentés a Postabank vezetését okolta a hibás, törvény- és szabálysértő döntések, a gazdaságilag megalapozatlan kockázatvállalás miatt. A stabilizált Postabankot később szintén magánosították.

Egykori elnök-vezérigazgatója ellen 35 milliárdos hűtlen kezelés miatt indult büntetőeljárás, ami 11 év után, idén januárban a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletével ért véget. Eszerint Princz Gábornak hanyag kezelés miatt 3,6 millió forint, három helyettesének pedig 1,5-1,5 millió forint pénzbüntetést kell fizetnie.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×