Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Economist: A legtöbb aggodalomra Magyarország ad okot

Lassul a gazdasági növekedés az idén a kelet-európai uniós tagállamokban, de a bővülés még ebben az évben is meglepően erős - állapította meg a brit The Economist című gazdasági hetilap. Az újság legújabb számában azt írta: kivétel ez alól Észtország és Lettország. A szakértők úgy vélik: a legtöbb aggodalomra továbbra is Magyarország helyzete ad okot.

A szerkesztőségi cikk szerzői szerint Magyarország függ a leginkább a tőkepiacok bizalmától, de - mint írják - az ingatag kormány meglepően jól teljesített a makrogazdasági stabilitás helyreállításában, az évtized eleji, katasztrofális költekezési és hitelfelvételi hullám után.

A GDP arányos államháztartási hiány, a 2006-os 9,4 százalék után az idén 3,5 százalékra csökkenhet.

Az Economist szerint a magyar kormánynak újabb költségvetési szigorításokat kellene végrehajtania, hiszen a közkiadások GDP-hez viszonyított aránya még mindig 50 százalék fölötti, vagyis a legnagyobb a térségben.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×