Szalay-Berzeviczy Attila döntését azzal indokolta, hogy a BÉT meg­vál­tozott tu­laj­­donosi szerkezete új helyzetet teremt az in­téz­­mény életében. (A Bécsi Ér­ték­­­tőzsde múlt héten csütörtökön köz­le­mény­ben jelentette be, hogy a már meg­lé­vő 12,5 százalékos részesedéséhez további 25,2 százaléknyi tulajdonrészt vá­sá­rol a BÉT-ben az UniCredit Bank Hungary Zrt.-től.) Mindez olyan vezetőt igé­nyel, aki képes maradéktalanul megfelelni az átalakult osztrák többségi tu­laj­do­­nosi kör elvárásainak.

Szalay-Berzeviczy Attilát - aki az UniCredit Bank Hungary
ügyvezető igazgatója - 2004 júniusában választották meg először a tőzsde elnökévé, majd 2005 áprilisában és az idén márciusban is újjáválasztotta a BÉT igazgatósága.

A leköszönő tőzsdeelnök továbbra is a magyar tőkepiac egyik aktív szereplője marad, hiszen az UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatójaként a piac legnagyobb értékpapír letétkezelési és elszámolási üzletágát vezeti tovább, amely ma közel 5.000 milliárd forintnyi részvény- és állampapír állományt kezel intézményi ügyfelei részére.

Szalay-Berzeviczy Attila az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet arra: a négyéves elnöksége alatt folyó munka eredménye, hogy a kormány napirendre tűzte a maradék állami vállalatok tőzsdei bevezetését.

Si­­keresen lezárult a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde in­teg­rá­ci­ója, valamint bevezetésre került a nyugdíj-előtakarékossági számla, mint a ha­zai nyugdíjrendszer negyedik pillére, továbbá a differenciált osztalékadó, az újfajta fejlesztési adókedvezmény és az éves 100 millió forint értékű állami tá­­mogatás a tőzsdei bevezetések ösztönzése érdekében.

Mindeközben a vezetése alatt a BÉT által kez­­­deményezett jogszabály-változtatásoknak köszönhetően az elmúlt másfél évben je­­lentősen növelték részvénykitettségüket a hazai nyugdíjpénztárak, csökkentek a felügyeleti díjak, bekerült a pénzügyi alapismeretek oktatása a nemzeti alap­tantervbe és 15-ről 5 évre csökkent az ingatlaneladásból származó nye­re­ség adóköteles periódusa.

Jelenleg pedig a hosszú távú befektetési számla ki­dol­­gozott koncepciója, mint az árfolyamnyereség-adó kérdésével kapcsolatban a tőzs­de hosszú távú kompromisszumos megoldása vár a kormány elfogadására.