Infostart.hu
eur:
362.18
usd:
311.75
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália

A hosszú távú áramvásárlási megállapodások megszüntetését követeli az EU

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat, mivel azok az áramtermelőknek nyújtott jogellenes és a belső piaci rendtartással összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek.

Az inkriminált szerződések zömét a villamosenergia-ipar 1995-1996-os privatizációjakor kötötték. A befektetők akkor komoly felárat fizettek az erőműveikben megtermelt áram átvételét hosszú távra garantáló megállapodásokért.

Tekintettel arra, hogy akkoriban az európai árampiacon közel 50 ezer megawattnyi felesleges kapacitást tartottak nyilván, az erőművek önmagukban nem voltak igazán vonzó befektetési célpontok. Ráadásul akkor a többi visegrádi országban is akkoriban kezdett felpörögni a privatizáció, vagyis erőművekből és áramszolgáltatókból is túlkínálat volt a térségben.

Ilyen körülmények között elkerülhetetlennek látszott, hogy az erőművek mellé valamilyen állami garanciát is csomagoljanak, hogy teljesüljenek az állam bevételi elvárásai. A költségvetés egyensúlyban tartásához ugyanis pénzre volt szükség.

Ezek a hosszú távú megállapodások azóta is sok vitára adtak okot. Az árampiac 2004-es, részleges megnyitásakor erősödött fel azoknak a hangja, akik a szerződések felbontását követelték a megfelelő versenypiaci kínálat megteremtése érdekében.

Kétségtelen tény, hogy a hazai erőművi kapacitásoknak közel 80 százalékát ezek a megállapodások a Magyar Villamos Művekhez kötik, ugyanakkor részben ez segítette a háztartási áramárak állami kontrollját.

A szerződések körüli vita tavaly az árampiac teljes megnyitásának előkészítésekor csúcsosodott ki. A kormánykoalíció pártjai között sem volt ezügyben egyetértés: a szabad demokraták egy lépésben felbontották volna, a szocialisták viszont fokozatosan építették volna le a szerződéses portfóliót.

Az Európai Unió versenyjogi biztosa, Neelie Kroes többször írásban is figyelmeztetett, hogy a szerződések sértik az állami támogatás közösségi szabályait, a bizottság azonban mindeddig hivatalosan nem foglalt állást az ügyben.

Hanganyag: Hlavay Richárd

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kötelező tagság visszaállítása – Az orvoskamara elégtételt érez és beteggaranciákról is beszél az új helyzetben

Kötelező tagság visszaállítása – Az orvoskamara elégtételt érez és beteggaranciákról is beszél az új helyzetben

Újra kötelező lesz a kamarai tagság az orvosoknak – jelentette be csütörtökön Köböl Anita kormányszóvivő. Azóta a részletszabályok hivatalosan is napvilágot láttak. „Ez a döntés igazságtétel az egész orvosi társadalomnak” – így reagált a bejelentésre az InfoRádióban Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara Szakmai Hivatalának vezetője.

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Azonnali hatállyal felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, a lap mindennemű finanszírozását pedig a mai naptól teljesen leállítják. A kormány 10 százalékkal emeli a megváltozott munkaképességűek ellátásait, a 65 év feletti rokkantsági ellátottak juttatása pedig 2027-től legalább havi 120 ezer forintra nő. A 2026/2027-es tanévtől ismét valamennyi magyar egyetemen elérhetővé válik az Erasmus-program, így abban a korábban korlátozásokkal érintett 21 felsőoktatási intézmény hallgatói is részt vehetnek. A kormány döntött a mohácsi Duna-híd megépítéséről is, a beruházás műszaki tartalmának módosításával azonban 74-76 milliárd forintot takarítanának meg: az alföldi oldali csatlakozóút 2x2 helyett 2x1 sávon épül meg, a felszabaduló pénzt pedig az országos úthálózat felújítására fordítják. A gyermekvédelmi rendszer átvilágítása után tízmilliárd forintos kríziskezelő alapot és egymilliárd forintos jóvátételi keretet hoznak létre a szektor fejlesztésére, a béremelésekre és a bántalmazott fiatalok támogatására. A kormány emellett átírná a csecsemők kötelező pneumococcus elleni oltásának szabályait. Belpolitikai híreink pénteken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×