Infostart.hu
eur:
363.37
usd:
317.77
bux:
140196.44
2026. július 17. péntek Elek, Endre

Jegybankelnökök: 2500-3000 milliárdos konszolidáció

Az állami újraelosztás jelenlegi 50 százalékos szintjét 40 százalékra kell csökkenteni - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a XXI. Század Intézet konferenciáján, ahol elődeivel Járai Zsigmonddal, Surányi Györggyel és Bod Péter Ákossal szerepelt közös fórumon. A hivatalban lévő elnök szerint négy év alatt 2500 milliárd forinttal kellene csökkenteni a költségvetési kiadásokat. Járai Zsigmond volt MNB elnök 3000 milliárd forintos kiadáscökkentési programot vázolt. Bod Péter Ákos arra figyelmeztetett, hogy Magyarország végleg lemaradhat európai versenytársaitól, Surányi György viszont azt mondta, a konvergenciaprogram visszahúzta a magyar gazdaságot a szakadék széléről.

A négy jegybankelnök egybehangzóan ugyanazokat a területeket jelölte meg, ahol szükségesek a változások ahhoz, hogy a magyar gazdaság a növekedés útjára lépjen.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy az állami újraelosztás mértékét csökkenteni kell. Jelenleg a GDP 48 százaléka felett dönt az állam, ezt az arányt legalább 40 százalékig csökkenteni kell. Surányi György szerint például évente minimum egy százalékot le kell faragni.

A jelenlegi és volt jegybankelnökök szerint szükség lenne egy olyan testületre, vagy intézményre, amely felügyelné a kormány által benyújtott költségvetési tervezetet és ellenőrizné annak végrehajtását is. Simor András szerint éppen ezért szükség van a közpénzügyi törvény megalkotására.

Nem kell minimálbér

Mindegyikük előadásában elhangzott célként a foglalkoztatás növelése, a jelenlegi jegybankelnök szerint például el kellene törölni a minimálbért, mert a minimális bérszintek emelése negatívan hatott az alacsony hozzáadott értéket termelő, és alacsony képzettséggel rendelkező munkavállalók foglalkoztatására.

Járai Zsigmond ezzel kapcsolatban azt mondta: 1 millió új munkahely szükséges, ehhez át kellene alakítani a közmunkaprogramot, illetve a szociális rendszert is úgy, hogy az a munkára ösztönözzön.

Mind a négy szakember megemlítette az adóreform szükségességét, a munkára rakodó terhek csökkentését. Bod Péter Ákos azt hangsúlyozta, hogy a közgondolkodásban is változás szükséges, például komolyabban kell venni az öngondoskodást.

Valódi reformok kellenek - szakértő kormánnyal

Járai Zsigmond szerint a gazdasági és szociális problémákon sokat tompít az, hogy uniós tag Magyarország, szerint valódi reformok kellenek szakértő kormánnyal.

Surányi György azt mondta: a változáshoz szükséges az is, hogy az államháztartás hiánya igazodjon a belföldi megtakarítások mértékéhez, ha kell, legyen szufficites.

Simor András szerint az általa már említett 2500 milliárdos költségvetési kiadáscsökkentés nem megszorítást jelent, mivel együtt járna az adószintek csökkentésével, azaz az állami újraelosztás mértékét csökkentené.

Simor András kivételével mindenki említette az euró bevezetését, igaz csak egy-egy mondatban, mivel szerintük egyelőre ez nincs napirenden.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megnézhetik és elbírálhatják a chatüzeneteinket – megszavazta az EU

Megnézhetik és elbírálhatják a chatüzeneteinket – megszavazta az EU

Az Európai Parlament megszavazta az úgynevezett chat kontroll szabályozás meghosszabbítását 2028-ig. Ez a törvény lehetővé teszi, hogy az üzenetküldő alkalmazások, köztük a Messenger vagy a Whatsapp önkéntesen átvizsgálják a felhasználók privát üzeneteit és fényképeit a gyermekbántalmazás megelőzése érdekében.

Bóna Szabolcs az Arénában: nincsen nemzetstratégia élelmiszer nélkül

A magyar agrárium előtt álló kihívásokról, az aszály és a klímaváltozás jelentette veszélyek elhárításáról, a Nemzeti Agrárgazdasági kamra újraszabályozásáról és az uniós közös agrárpolitikából várható forrásokról is beszélt Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Javult az amerikai fogyasztói bizalom

Javult az amerikai fogyasztói bizalom

A Michigan-i Egyetem fogyasztói bizalmi indexe júliusban az elemzői várakozásokat meghaladva 54,4 pontra emelkedett az előző havi 49,5 pontról, míg az ötéves inflációs várakozások 4,6%-ról 4,2%-ra mérséklődtek. Az ipari termelés havi szinten stagnált, éves növekedése pedig 1,5%-ról 1,1%-ra lassult. A fogyasztói hangulat javulása az olajárak korábbi eséséhez köthető, amit azonban az iráni konfliktus eszkalálódása újra veszélyeztet. Összességében a legfrissebb makroadatok nem változtatnak érdemben a gazdasági kilátásokról alkotott képen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×