Az üzletember erről a CEU-ban megnyílt Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központ (3CSEP) megnyitóján beszélt Budapesten. Soros György hangoztatta: olyan gazdasági környezet kialakítására van szükség, ahol az egyéni üzleti érdekek nem tudnak felülkerekedni a közérdekeken. A privátszféra általában megpróbálja a jó célok mentén kialakított jogszabályok kibúvóit kihasználni, és így végül sokszor közérdekeket sértő fejlesztések valósulnak meg - mutatott rá.

Ellenpéldaként saját befektetéseit említette, amelyekre dupla szempontrendszer érvényes a közérdekek figyelembevétele érdekében. Természetesen az üzletnek nyereséggel is kell kecsegtetnie, ám ugyanakkor az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkenését is elő kell segítenie - közölte. Utalt arra, hogy a klímaváltozás szempontjából döntően fontos energetikában 2030-ig a világon összesen 20 trillió dollár értékben várhatók befektetések. Nem mindegy, hogy ez az összeg hagyományos infrastruktúrák létesítésére, vagy szén-dioxid-kibocsátásban szegény, azaz alacsony karbon-intenzitású projektekre jut.

Soros György szavai szerint az emberi civilizáció halálra van ítélve, ha az Amerikai Egyesült Államok, Kína, és más nagyhatalmak továbbra is szénerőművek építésében látják a jövőt. Az üzletember a megoldás kulcsát abban látja, ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül megfelelően beárazni. Ez ugyanis a magas karbon-intenzitású technológiákat versenyhátrányba hozza a "tiszta" létesítményekkel szemben. Soros úgy vélekedett, hogy a már több szinten működő emisszió-kereskedelmi rendszerek akkor segíthetik elő a kívánt folyamatot, ha egy egységes, globális karbonpiac jön létre, azaz ha a világ minden pontján ugyanakkora gazdasági terhet jelent egy "klímaterhelő" beruházás kivitelezése. Az emisszió-kereskedelemnél egyszerűbb megoldás lenne a karbonadó bevezetése, ám az adótól az emberek idegenkednek, a politikusoknak pedig figyelembe kell venniük a népakaratot - tette hozzá.