"Összehasonlítottam az Európára és az Egyesült Államokra jellemző körülményeket, és arra jutottam, hogy bár a kutatás-fejlesztésben néhol még előbbre is vagyunk Amerikánál, kockázatvállalásban ők sokkal jobbak - számolt be tapasztalatairól az egykori finn kormányfő.

Esko Aho volt az a politikus, aki egy konzervatív kormány élén bevezette Finnországot az Európai Unióba, és akinek miniszterelnöksége idején, az 1990-es években a finnek az élre törtek a versenyképességüket tekintve.

Északi rokonunk mára az első 6 közé kapaszkodott fel a Világgazdasági Fórum 2007-2008-as jelentésében szereplő úgynevezett versenyképességi listán, megelőzve az igencsak feltörekvő Szingapúrt. A listát ma az Egyesült Államok vezeti, második Svájc, aztán Dánia, Svédország és Németország következik. Magyarország a 42.

"Európa találja ki - Amerika teszi sikeressé"

A finn vezető most egész Európa versenyképességét félti, annak ellenére, hogy Európában ma már több tudományos cikk születik, mint Amerikában.

"Az európaiak nem akarnak kockázatot vállalni, márpedig ahhoz, hogy egy ötletből tömegtermék legyen, éppen ez kell" - tette hozzá a kormányfőből a nemzeti kutatásfejlesztési alap elnökévé lett Aho. "Mindenki tudja, hogy az MP3-as lejátszót is Európában találták ki, Angliában és Németországban, mégis Amerikában csináltak belőle nyereséges tömegárut. Az európaiak ellenőrzött és megjósolható jövőt akarnak, de ezen változtatni kell" - hangsúlyozta.

"A titok nyitja Finnországban az volt, hogy amikor miniszterelnök voltam és elhatároztuk, hogy a versenyképességünket javítjuk, radikálisan több pénzt fektettünk a kutatás-fejlesztésbe és az oktatásba. Ma a világban a harmadikak vagyunk Svédország és Izrael mellett azzal, hogy a GDP 3,5 százalékát fordítjuk kutatásokra. A Nokia ma ugyanennyit tesz hozzá ehhez, és szintén az egyharmadát adják más magáncégek. Arra figyeltünk, hogy oda fektessünk be pénzt, aminek a fejlesztésében jók vagyunk: az információs-kommunikációs szektorba, a fémiparba, és mostanában a biotechnológiákba" - jelentette ki Esko Aho.

Európa számára a másik nagy kihívás a klasszikus nagy egyetemek világszínvonalú működtetése, a világ minden tájáról szerződtetett oktatókkal. Eddig az európai egyetemek elkülönült szigetekként működtek, az egyetemi reform az, amire Európának most oda kell figyelnie. Az oktatásban is a versenyképesség lesz a kulcsszó az elkövetkező években - tette hozzá az egykori finn kormányfő.