Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Már többet költenek internetes reklámra, mint televíziósra

Egy független svéd reklám- és médiakutató intézet felmérése szerint az internetes reklámköltések meghaladták a televíziós hirdetésekre fordított összeget. Egyelőre még a nyomtatott sajtó vezet, ám az IRM szerint már csak idő kérdése az internet teljes térhódítása.

A svéd Reklám- és Médiastaisztikai Intézet felmérése szerint az idei év harmadik negyedévében az internetes reklámköltések meghaladták a televíziós marketingre fordított összegeket Svédországban.

A skandináv országban a teljes reklámköltés 14 százaléka immár az internetre megy. Ez annak ellenére is fontos tendencia, hogy a teljes évet tekintve a televízió még megelőzi a netet - írja a Business by Design blog.

Svédországban a marketingre szánt összegek a harmadik negyedévben 4 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához képest, ám ez kizárólag az internetnek köszönhető, hiszen az összes többi médium esetében stagnálást tapasztaltak.

Egyedül a városi napilapok tartják a lépést az internettel, ezek részesedése 29 százalék. Érdekes, hogy nem csupán a vidéki napilapok, hanem a bulvárújságok részesedése is csökken Svédországban.

Az internet mellett a másik, dinamikusan növekvő ágazat a mobilmarketing, melynek részesedése az egy évvel ezelőtti hasonló időszakhoz képest négyszeresére nőtt.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×