Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Lengyel- és Oroszországban terjeszkedik a Richter

A legnagyobb lengyel generikus gyógyszergyártóval társulna a Richter Gedeon Nyrt. A magyar vállalat emellett az orosz Akrihin cég 80 százalékát is megszerzi.

Lengyelország legnagyobb generikus gyártójával, a lengyel gyógyszerpiac második számú szereplőjével jelentett be társulást a Richter; a tranzakció értéke meghaladja a 231 milliárd forintot.

A Polpharma mintegy 50 országban értékesíti termékeit, tevékenysége számos terápiás területet érint, kiemelten foglalkozik kardiológiai, gasztrológiai és neurológiai készítményekkel.

A társulás új részvények kibocsátásával jön létre, melynek következtében a Polpharma tulajdonosa, a Genefar 25 százalékos tulajdonos lesz a társaságban, a Richter cserébe a Polpharma 99,65 százalékos tulajdonosa lesz.

A társaság számításai szerint az egyesüléssel Közép-Kelet-Európa legnagyobb gyógyszeripari csoportja jön létre, amelynek értéke 923 milliárd forint. A társuláshoz még szükséges a részvényesek hozzájárulása, ezért december 18-ra összehívják a cég rendkívüli közgyűlését.

A Richter vezérigazgatója szerint a lengyel gyógyszerpiac komoly növekedési potenciál előtt áll, és a Richter vezető szerephez jut kulcsfontosságú piacain.

Oroszországi terjeszkedés

A Richter egyúttal megállapodott egy befektetői csoporttal, amelyben a Polpharma tulajdonos Genefar is benne van, hogy megveszi az orosz Akrihin gyógyszergyártó valamivel több mint 80 százalékát, 22 milliárd forint értékben.

Az Akrihint is új részvénykibocsátásával vásárolják meg, így a Genefar részesedése a Richterben 26,75 százalékra emelkedik. A tranzakció függ a lengyel társulás létrejöttétől.

Az orosz gyógyszergyártó megvétele jól illeszkedik a Richter oroszországi tevékenységébe. Az Akrihin jól bevezetett márka, 70 éve a piacon van, az első 5 oroszországi gyártó közé tartozik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×