Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

A MOL érvényesnek tekinti kurdisztániai szerződéseit

Bár az iraki olajügyi miniszter megkérdőjelezte a kurd kormányzat és az olajtársaságok között létrejött legutóbbi szerződéseket, a MOL legitimnek tekinti a vele kötött megállapodásokat. A megkötött szerződések a minden iraki politikai erő által aláírt iraki alkotmányon alapulnak - mondták el az olajtársaságnál a hírre reagálva.

Huszein as-Sarisztáni iraki olajügyi miniszter szerdán jelentette ki, hogy a kurdisztáni regionális kormányzat és az olajvállalatok között létrejött megállapodások illegálisak, és érvénytelenek, mivel nincs szövetségi szintű olajtörvény. A tervezett törvény, amely már a parlament elé került, belátható időn belül nem kerül elfogadásra, mert igen sokan bírálják - tette hozzá.

Az utóbbi időszakban a kurdisztáni regionális kormányzat öt olaj-megállapodást írt alá cégekkel, köztük a brit független olajvállalat, a Sterling Energy PLC több leányvállalatával, valamint egy dél-koreai céggel és ezek között a MOL-lal is.

Az iraki olajügyi miniszter azt mondta, hogy a megállapodások illegálisak, és ezek a cégek nem tudnak majd kőolajat exportálni, mivel az ország határait a szövetségi kormány ellenőrzi. A minisztert idéző hírügynökség más cégeket nem említett.

A kurdisztáni regionális kormányzat november 6-án jelentette be, hogy a MOL termelés-megosztási szerződést írt alá az Észak-Irakban lévő Akri-Bijeel és a Shaikan szárazföldi blokkokra. Az Akri-Bijeel termelés-megosztási megállapodást a MOL az iraki kurdisztáni regionális kormánnyal, a Shaikan blokkra vonatkozó szerződést pedig, a kurdisztáni regionális kormány mellett a Gulf Keystone Petroleum Ltd. és a Texas Keystone Inc. képviselőivel írta alá.

A MOl a 90-es évek közepe óta vizsgálja a világ egyik szénhidrogénben leggazdagabb régiójában a lehetőségeket. A kurdisztáni régió jól működő kormányzati intézményekkel, saját hadsereggel rendelkezik, amely biztosítja a törvény, a rend és a biztonság fenntartását - hangsúlyozta a közlemény.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×