Az OMV-MOL vita hátterét és a magyar miniszterelnök Bécsnek címzett szemrehányásait részletesen ismertetve a hetilap rámutatott, hogy az osztrák politikusok feltűnően visszafogottan válaszoltak a bírálatra, talán azért is, hogy "ne keltsenek olyan benyomást, mintha a politika be akarna avatkozni az OMV vásárlási szándékaiba".

A lap megszólaltatta a kormánykoalíció részét képező szociáldemokrata párt (SPÖ) nemzetközi titkárát, Peter Schiedert, aki a viszony jelenlegi szakaszában tapasztalható bizalmi válságot testvérek közötti perpatvarnak minősítette.

Ausztria nem viselkedett szépen

"Pontosan azért, mert Ausztria és Magyarország olyan jól ismeri egymást, időnként adódhatnak válságok családon belül is" - vélekedett. Szerinte Gyurcsány Ferencnek elsősorban belpolitikai okok miatt kell hazafinak mutatkoznia, nehogy ráfogják, hogy túlságosan is a liberalizáció híve. Egyidejűleg elismeri, hogy a Rába-habzás dolgában Ausztria "nem viselkedett valami szépen".

Paul Lendvai magyar származású neves osztrák publicista egyebek között aláhúzta, hogy különbséget kell tenni a normális gazdasági vetélkedés és a politikai neheztelés között. Szerinte a globalizáció és a nemzetközi összevonások szemszögéből nézve az OMV-nek igaza van, amikor az egyesülést szorgalmazza.

Csányi Sándor áll a háttérben?

Úgy vélte, hogy a MOL mögött "talán Magyarország legnagyobb hatalommal rendelkező és leggazdagabb embere áll: Csányi Sándor OTP-vezér". Megítélése szerint Gyurcsány, ha megkésve is, olyan liberális reform- és gazdasági vonalat képvisel, amely a legjobb Magyarországnak. Ám, mivel egyaránt nyomás alatt áll mind a Fidesz, mind saját pártja részéről, meg kell mutatnia, hogy fellép a magyar érdekek képviseletében, akár a szociáldemokrata osztrák kancellárral szemben is - fejtette ki, hozzáfűzve: a kormányfőnek nemzetiebbnek kell tűnnie, mint amilyen valójában.

Bécs figyelemmel kíséri a lex MOL-t

Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter a magazinnak adott interjújában leszögezte, hogy az OMV-MOL ügynek remélhetőleg semmilyen kihatása sem lesz a magyar-osztrák kereskedelmi kapcsolatokra, most mindkét oldalról leginkább arra van szükség, hogy ne öntsenek olajat a tűzre. Mindazonáltal világossá tette, hogy szoros figyelemmel kísérik a lex MOL sorsát, Bécs annak fényében alakítja majd magatartását. "Abból indulok azonban ki, hogy az (európai) bizottság magától is tevékeny lesz az ügyben" - mondta.

A Profil megállapítja: amíg a két olajipari konszern jövője nem tisztázódik véglegesen, valószínűleg a politikai kapcsolatok is feszültek maradnak. Utalt egyebek között a korábbi osztrák külügyminiszter, Benita Ferrero-Waldner által 2000-ben kezdeményezett, öt közép-európai államot felölelő "stratégiai partnerségére", amely a hetilap szerint mostanra tartalmilag teljesen kiürült. "Ausztria túlságosan is rájátszott a gazdag nagybácsi szerepére, miközben egyre fukarabbá vált" - fogalmazta meg bírálatát Othmar Höll, a Nemzetközi Politika Intézetének szakértője, felidézve, hogy a "stratégiai partnerség" meghirdetésével egy időben Bécs felére csökkentette a reformországoknak nyújtott gazdasági támogatását.

Epés megjegyzést fűzött a témához az osztrák zöldek külpolitikai szóvivője. A regionális partnerséget mindig csak akkor húzzák elő a varázskalapból, amikor valamit akarnak a többiektől - mondta.