Az aszálykár enyhítésére vonatkozó igényeket csak akkor lehet benyújtani, ha az agrártárca vezetője az aszály létét hivatalosan is kihirdeti. Ebben az esetben a gazdálkodók előzetes bejelentés nélkül nyújthatják be a tárcához kárigényüket.

A termelők szakértőinek becslése szerint az idei aszálykár értéke országosan elérheti akár a 200 milliárd forintot. Bár az aszály csak hét megyét sújtott, a termelők úgy vélik, a magasabb piaci ár nem kompenzálja a veszteséget.

Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója szerint elkésett az intézkedés Az agrár érdekképviselet szövetségi igazgatója kifogásolta azt is, hogy minisztérium tájékoztatása nem pontos, ugyanis arról nem tájékoztatja az érintett gazdálkodókat, hogy kárenyhítést csak azok kaphatnak, akik korábban beléptek a kárenyhítési alapba.

"Megközelítőleg 11 ezer gazdálkodó lépett be a nemzeti kárenyhítési alapba, mintegy 400 ezer hektár szántóföldterülettel. A tárca prognózisa alapján 500 millió forint befizetés várható a belépett gazdáktól, 500 milliót tesz hozzá a kormány a költségvetési forrásokból. Ha ezt elosztjuk a 400 ezer hektárral, és leszámítjuk belőle a fagykárosult gazdák által befizetett hektáronkénti 3000 forint alapján járó kárenyhítést, akkor megközelítőleg 10 ezer forint sem fog jutni egy hektárra" - vélekedett.

Budai Gyula szerint csak azok a gazdálkodók járnak jól, akik termékértékesítési szerződést kötöttek, és a vis majorra hivatkozva kibújhatnak a szállítási kötelezettségük alól. Õk ugyanis drágábban értékesíthetik áruikat a szabadpiacon.