Az elmúlt évi adóemelések, illetve egyes adókedvezmények megszűnése lehet az oka annak, hogy a bruttó bérek 7 százalékkal emelkedtek, de a nettó bérek ugyanennyivel csökkentek - vélik elemzők.

Azaz hiába látunk a fizetési papírunkon magasabb bruttó összeget, mégis kevesebb az a pénz, amit megkapunk ebből. Németh Dávid, az ING elemzője azt mondta: elvileg ez azt is jelenti, hogy kisebb lesz a fogyasztás, azaz kevesebbet vásárolunk majd, de a hiányt többen hitelfelvétellel kompenzálják.

A Magyar Nemzeti Bank szerdán nyilvánosságra hozott adatai megerősítik ezt: a háztartások betétei csökkentek. Vagyis az emberek a költségvetési kiigazítás okozta nehézségeiket hitelfelvétellel, vagy befektetéseik, megtakarításaik csökkentésével ellensúlyozzák, nem a fogyasztás visszafogásával.

Gondot okozhat az infláció

Mindez viszont kérdésessé teszi az inflációcsökkenés ütemét. Ugyanis ha az alacsonyabb bérek ellenére nem csökken a fogyasztás, emellett lassul a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés, akkor a vártnál lassabban csökken az infláció. Azaz hosszabb időbe telhet, míg a drágulási ütem eléri a 3 százalékos célszintet.

Az inflációra érzékeny jegybank - elemzők szerint- különösen ügyel a béradatokra, ezért elképzelhető, hogy hétfői kamatdöntő ülésén nem csökkent kamatot a monetáris tanács, ezt erősítheti az a tény is, hogy a legutóbbi ülésen mindössze egy tag állt a kamatvágás mellett, szemben tizenkét másik taggal.

A költségvetés, a kormányzat egyensúlyi törekvése azonban jó irányba halad. A KSH mostani adataiból kiderül, hogy csökkent az állami foglalkoztatottak létszáma, azaz a bérkiadások is csökkenni fognak. Ugyanakkor ez a munkanélküliség növekedésével járhat, ez pedig már nem tesz jót a magánszférának.

Mindez azt jelenti, hogy a költségvetés konszolidációja ugyan jó irányba halad, de a gazdasági folyamatok visszavetik a beruházásokat, azaz a gazdasági növekedés további lassulását vetítik előre.