A berlini kormány az Európai Unió soros elnökeként céljául tűzte ki a környezetvédelem hatékony előmozdítását - nemcsak földrészünkön, hanem a világszerte.

Ezért is szerepelt fontos helyen a klímaváltozás kérdése a kancellár nemrég folytatott washingtoni tárgyalásain is. Az atomreaktorok fokozatos leállításában már korábban megállapodtak a koalíciós partnerek, a szénnel fűtött erőművek azonban meghatározatlan ideig ontják magukból az élővilágot károsító füstöt.

Most a berlini környezetvédelmi alapítvány megbízásából felmérés készült az Európai Unió tagállamaiban működő szénerőművekről és a 30 legveszélyesebbet listába vették.

A sort két, viszonylag kis kapacitású görög erőmű nyitja meg, majd szoros egymásutánban 5 nagyteljesítményű szénnel üzemeltetett német energiatermelő központ következik, de a lista további részében is gyakran tűnnek fel német erőművek telephelyei.

A felmérés készítői ebből azt a következtetést vonták le, hogy az Európai Unió-
ban ezen a téren éppen Németország jár elől a rossz példával a klímaváltozás felgyorsításában.

Ezért a környezetvédelemi alapítvány a szénbányászatnak nyújtott szubvenciók leépítését sürgette és síkra szállt a környezetbarát energia termelése mellett.