Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna

Külsősök a Monetáris Tanácsban

Nyár elejére az a furcsa helyzet áll elő, hogy az alapkamatról döntő Monetáris Tanácsban csak a jegybank elnöke és egyik alelnöke lesz az, aki a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottja, a többi tanácstag pedig külsős lesz - mondta a portfolio.hu elemzője. Simor András, a jegybank elnöke csökkenteni szeretné a testület létszámát, Gyurcsány Ferenc egyetért vele, annak ellenére, hogy az előző ciklusban éppen az MSZP-SZDSZ kormányzat nyomására bővítették a Monetáris Tanácsot.

Hét-tizenhárom-tizenegy-öt-hat - néhány éven belül többször is változhat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának létszáma. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő, Madár István arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapkamatról döntő tesületben néhány héten belül csak a jegybank elnöke és egyik alelnöke lesz az, aki az MNB alkalmazottja, a többi tanácstag külsős lesz. Hozzátette, bár ez az inflációs politikát nem veszélyezteti, mégis kiegyensúlyozottabb szokott lenni a külső és belső tagok aránya a testületben.

A Monetáris Tanács a jegybank döntéshozó szerve, legfontosabb feladata, hogy hónapról hónapra döntsön az aktuális kamatszintről, ennek befolyásolásával próbálja elérni inflációs célját. Az alapkamat meghatározásával közvetve befolyásolja a kereskedelmi bankok kamatpolitikáját, így azt, hogy a lakosság mennyiért jut hitelhez vagy azt hogy mennyit keres, ha a bankba teszi a pénzét.

A Monetáris Tanácsban néhány évvel ezelőtt még heten ültek, akkor emelkedett a testület létszáma, amikor az előző ciklusban, a kormányzat és a Járai Zsigmond vezette jegybank közötti nézeteltérések miatt a miniszterelnök javaslatára még négy tagot delegáltak a tanácsba - emlékeztetett Madár István. Ekkor bomlott meg a külsős és belsős döntéshozók aránya is - tette hozzá a portfolio.hu elemzője.

Simor András a jegybank új elnöke egy hete azt mondta: csökkenteni kellene a Monetáris Tanács tagjainak számát, most ugyanis az új jegybank elnökkel és alelnökkel együtt tizenhárman ülnek a tanácsban. Simor András öt-hét fős testülettel dolgozna szívesen, ráadásul csökkentené az alelnökök számát is.

A létszámcsökkentést most Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is támogatja, egy múlt heti konferencián Simor András javaslatára úgy reagált, hogy a kormányzat nyitott, a kormány köreiben megértésre talált a jegybank vezetésének azon szándéka, hogy az inflációs célkövetés rendszerét a jövőben jobb feltételekkel valósítsa meg a jegybank, ha ehhez az szükséges, el tudja fogadni a kormány, hogy a monetáris tanács jövőbeni munkáját törvénymódosítással javítsák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×