Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Vodkaháború előtt Európa?

Márciusban szavaz az Európai Parlament arról, mi számít vodkának és mi nem: néhány tagállam be akarja tiltatni a gyümölcsökből készülő vodkagyártást, amely a magyar termelést is érinti.

Lengyelország, Svédország és Finnország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak azok az szeszes italok számítanak vodkának, amelyek gabona vagy burgonya lepárlásával készülnek.

Más tagállamok, például Magyarország, Spanyolország vagy Nagy-Britannia szerint nincs ok arra, hogy megváltoztassák a jelenlegi szabályozást: eszerint a vodka bármely mezőgazdasági termény desztillálásával készülhet.

Az Európai Parlament környezeti bizottsága kompromisszumos megoldást javasol: a nem melaszból, burgonyából vagy gabonából lepárolt italok üvegein világosan fel kell tüntetni, miből készültek, a többféle növényből párolt vodkát pedig "kevert" felirattal kell ellátni.

Megegyezés kell

A megállapodás gyors előkészítése az EU soros elnöke, Németország feladata, hiszen az európai parlamenti képviselők márciusban szavaznak majd a javaslatról.

Valószínű azonban, hogy a szigorúbb szabályozást követelő lengyelek, a finnek és a svédek tiltakozni fognak a javaslat ellen: céljuk, hogy megtiltsák a melaszból, a szőlőből és más gyümölcsökből készülő italok vodka néven való árusítását.

Nemzeti büszkeség


A vodka-kérdés akkor merült fel, amikor az EU-ban megkezdték az alkoholos italok meghatározásáról szóló törvények felülvizsgálatát. A most érvényben lévő jogszabályok ugyanis még 1989-ben születtek, amikor a most tiltakozó országok még nem voltak tagjai a szervezetnek.

Nagy-Britannia is érdekelt a döntésben, hiszen az ország Európa második legnagyobb vodkaexportőre, és vodkáinak harmadát cukorrépamelaszból készíti, főleg Skóciában.

A helyzet azonban visszás, hiszen Skócia, amely a vodka meghatározásának liberalizálását támogatja, a nemzeti ital, a whisky meghatározását szűkebbre szabná.

Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Tisza-kormány: áll a bál a Vagyonvédelmi Hivatal körül, sorjáznak a feljentések

Tisza-kormány: áll a bál a Vagyonvédelmi Hivatal körül, sorjáznak a feljentések

Az új kormány első száz napjának végére még jobban felpörgött a magyar belpolitika: az Országgyűlés megválasztotta Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökévé, ami ellen komoly ellenállás mutatkozik a közvéleményben. Eközben a felsőoktatási alapítványok kuratóriumainak 98 százalékát lecserélték, és megkezdődött az MCC oktatási feladatainak átvétele. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a tervezettnél két héttel korábban elkészült a paksi fenékküszöb első üteme, amely nélkül két turbina is leállt volna az atomerőműben. Vitézy Dávid közlekedési miniszter feljelentést tett az M6-os autópálya korábbi üzemeltetési szerződése miatt, a kormány pedig új érdekegyeztetési rendszert ígért a szakszervezeteknek és munkáltatóknak. A miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon Janez Jansa szlovén kormányfővel tárgyal. Belpolitikai hírfolyamunk vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×