Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 29. szombat Beatrix, Erna

A Shell engedett az orosz államnak

Hatásos volt az orosz állam nyomása. A Shell olajcég a hónapokig tartó huzavona eredményeként beadta a derekát és most már hajlandó bevenni társnak a Gazpromot a világ legnagyobb gázkitermelő mezőjében.

A Reuters hírügynökség meg nem nevezett forrásokra hivatkozva közölte, hogy a Shell felajánlotta a Gazpromnak: hajlandó 25 százalékra csökkenteni eddigi 55 százalékos részesedését a 20 milliárd eurósra becsült Szahalin-2 gázkitermelésben.

Jelenleg a Shell a többségi tulajdonos, két kisebb partnere pedig a japán Mitsui és Mitsubishi konszern, 25, illetve 20 százalékos részesedéssel.

Hivatalosan a Shell szóvivője csak annyit mondott, hogy cége vezérigazgatója találkozott a Gazprom elnökével és Viktor Kristenko orosz energiaügyi miniszterrel és a találkozón a Szahalin-projektről volt szó.

A Gazprom szóvivője viszont azt is elmondta, hogy a Shell több javaslattal is előállt a találkozón.

Az eredetileg tíz milliárd eurósra becsült befektetésre - amely már ezzel az összeggel is a legnagyobb külföldi befektetés lett volna Oroszországban - a Shell még akkor kapott engedélyt, amikor az oroszok mindenáron több külföldi tőkét akartak bevonni a gazdaság erősítésére.

Azóta azonban a folyamatosan magas energiaárak miatt az orosz kincstár évről évre növekvő bevételekhez jut és az elmúlt két és fél évben Oroszország visszafizette külföldi adósságainak csaknem háromnegyedét.

Moszkva most megpróbálja újratárgyalni a külföldi energiacégekkel korábban megkötött szerződéseket, hogy orosz vállalatok is részesedjenek azokból.

A Shell Szahalin-projektje ellen tavasszal indult az orosz környezetvédőknek az a kampánya, amely az elemzők szerint része a brit-holland cégre gyakorolt nyomásnak.

A két japán cég - akiknek részesedése szintén csökkenne, ha létrejön a megállapodás - egyelőre nem kommentálta a hírt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Mohács után 500 évvel még mindig itt vagyunk, a történelmünk a talpra állások története

Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el: ma is itt vagyunk, magyarul beszélünk, és újra talpra állunk – mondta Magyar Péter miniszterelnök szombaton, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. Két napig tartanak a programok.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×