Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Németországban privatizálják a vasúti közlekedést

Berlinben a közlekedésügyi miniszter megerősítette, hogy rövidesen megkezdik a vasút magánkézbe adását. A kormány több hónapos huzavona után megállapodott abban, hogy a sínhálózat és valamennyi pályaudvar a német állam tulajdonában marad, míg a forgalom kezelése és irányítása egy közeljövőben alakítandó részvénytársaság feladata lesz.

Wolfgang Tiefensee a vasút részleges privatizálását a versenyképesség zálogának nevezte, és utalt arra, hogy a jelenlegi alkalmazottaknak 2010-ig szavatolják munkahelyüket.

A közlekedésügyi miniszter elmondta azt is, hogy a jövő év elejére elkészül a vasút magánkézbe adását szabályozó törvény.

Ez lehetővé teszi, hogy az új tulajdonos a tőzsdén értékesítse a vasúti részvényeket.

Az így befolyó összegekből további korszerűsítési munkálatok pénzelését szeretnék biztosítani, mert csak így remélhető a nemzetközi versenyképesség fenntartása.

A privatizálásban komoly szerepet játszott a vasút eladósodása, amelynek összege jelenleg eléri a 15 milliárd eurót.

Tiefensee ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a magánosításig az állam nem invesztál többé a hálózat fenntartásába illetve modernizálásába.

Nem titkolta azt sem, hogy a majdani tulajdonosnak szavatolnia kell a sínhálózat folyamatos korszerűsítését is, ezért döntött a kormány csupán részleges privatizálás mellett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×