Infostart.hu
eur:
358.11
usd:
313.33
bux:
142033.06
2026. július 9. csütörtök Lukrécia

Oroszország: az energia haszonélvezője

Oroszország a világ legnagyobb földgáz- és a második legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, ám a még felderítetlen mezők jelentős része az északi sarkvidéken van, ahol a feltárás egyre drágább. A termelés és az export növelése több tízmilliárd dolláros befektetést igényel, ám Moszkva még nem döntötte el, milyen mértékben hajlandó megosztani nyersanyagkincseit a határon várakozó külföldi befektetőkkel.

A már feltárt orosz kőolajtartalék 70-75 billió hordó, ami a világ teljes ismert tartalékának nagyjából hat százaléka. A földgázkincs legalább 2000 trillió köbméter, vagyis a globális készlet harminc százaléka.

Az ország Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb kőolajtermelője és exportőre, míg földgázból a legnagyobb termelő és exportőr is egyben, messze maga mögé utasítva a második helyezett Iránt.

Gyanús körülmények között született milliárdok

A kőolaj világpiaci ára ma hordónként 70-74 dollár, vagyis háromszorosa az 1998-as 24 dollárnak. Ez elsősorban a sokszor gyanús körülmények között privatizált energiaipar új tulajdonosainak jött jól, akik néhány év alatt dollármilliárdosok lettek, de jutott azért bőven a kincstárnak és valamicske az állampolgároknak is.

A kincstárnak csak tavaly 150 milliárd dollár bevétele származott a kőolaj- és földgázexportból. Ez az összeg a tavalyi magyar GDP nagyjából másfélszerese. Moszkva augusztusban visszafizeti a párizsi klubba tömörült hitelezőinek tartozása utolsó 20 milliárd dolláros részletét és ezzel az országnak nem lesz külföldi tartozása.

A fejlesztéshez sok pénz kellene

Az orosz kőolajra és földgázra keleten és nyugaton is volna több vásárló, ám a termelés és export felfuttatásához rengeteg pénzre és szakértelemre lenne szükség. Az exportvezetékek gyakorlatilag teljes kapacitáson működnek és újabb vezetékek építése kilométerenként 60-70 millió dollárba kerülne.

Az északi sarkvidék szénhidrogénkészletének feltárása egymagában 70-110 milliárd dolláros költséggel járna. A befektetésekhez szükséges pénz előteremtése okozza a legnagyobb gondot. Moszkva nem szívesen mond le az állami bevételekről - az energiacégek jelenleg bruttó árbevételük 60 százalékát fizetik be a kincstárba.

A Kreml ráér

Az orosz olaj- és gázkonszernek adócsökkentést követelnek, hogy finanszírozni tudják a fejlesztéseket, viszont nem szívesen engednék be a multinacionális cégeket, akiknek befektetéseit bizonyos mértékig Moszkva is korlátozni akarja.

A Kreml politikusait pedig semmi nem sürgeti: a kincstári számla egyre gyarapodik, és a G8-ak legutóbbi értekezlete újra megmutatta, hogy az orosz energiakincs mekkora ütőkártya a nagy geopolitikai játszmákban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egy nap alatt 10 százalékos olajár-emelkedés, Oroszország is korlátoz – kezdődik minden elölről?

Egy nap alatt 10 százalékos olajár-emelkedés, Oroszország is korlátoz – kezdődik minden elölről?

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletág vezetője az InfoRádióban rögzítette: Irán egyetlen stratégiai fegyvere a „Hormuzi-szoros-kártya”, Donald Trump nyilatkozatait pedig ma már sokszor csak mosolyogva rovátkázzák. Oroszország mindeközben exportkorlátozást jelentett be; nem éppen olyan idők jönnek, amely szerint elkerülhető lenne egy újabb inflációs sokk a világban.

Magyar Péter távollétében is kormánybejelentések jönnek

Míg a miniszterelnök Törökországban van, a NATO-csúcs után vasárnapig Antalyában nyaral a fiaival, itthon nem áll a kormányzati munka, Ruff Bálint vezetésével ülésezett a kabinet, és csütörtökön kormányszóvivői tájékoztató lesz 13 órától.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×