Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.91
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória

Ki hogyan számol: a hiánycél 73, 83 vagy 87 százalékánál tart az állam

Az államháztartás első féléves hiánya elérte az 1285 milliárd forintot, ami az éves prognózis 73 százaléka. Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint a bejelentett intézkedésekkel várhatóan teljesülhet az új hiánycél, de azért több szempontból is vannak kétségek.

Az államháztartás hiánya júniusban mintegy 304 milliárd forint, volt, ami 33 milliárddal kedvezőbb, mint amit a Pénzügyminisztérium prognosztizált.

Ez azonban belesimul a korábbi hónapok trendjébe, hiszen az elmúlt időszakban a pénzügyi tárca rendre kicsit magasabb hiányt jelzett előre, mint ami végül kijött - jegyezte meg a Takarékbank elemzője.

Suppan Gergely rámutatott: a féléves felhalmozott hiány így elérte a 1285 milliárd forintot, ami a hiánycél 72,7 százaléka.

Az eredeti hiánycél 83 százaléka

Ugyanakkor tudni kell, hogy ez már az új hiánycélhoz viszonyított arány - hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, hogy az eredeti hiánycélnak ez már a 83 százaléka lenne. Ha pedig olyan kiadási tételeket is hozzáveszünk, amiket még tavaly decemberre előrehozott a tárca, akkor már az eredeti hiánycél 87 százalékánál tartana az állam.

Suppan Gergely szerint a bejelentett intézkedésekkel várhatóan teljesülhet az új hiánycél, de azért felmerülnek kétségek.

Az állampapír hozamok megnövekedése miatt például költségesebbé válik az államadósság finanszírozása, ami az idén az elemző szerint "csak" egy-két tízmilliárd forintot jelenthet, de jövőre már jelentősebb is lehet az összeg. Ráadásul az adótervek között lehet olyan, amely az Alkotmánybíróság előtt nem állja meg a helyét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×