Balázs Péter ezt az ICEG és a Magyar Közgazdasági Társaság pénteki budapesti konferenciáján hangoztatta, amelyet Magyarország növekedési kilátásairól rendeztek.

A professzor szerint a mostani körülmények között is igencsak ódzkodnak az alapító tagállamok a befizetések esetleges megemelésétől, holott már a közeljövőben egy 28 tagországból álló Európai Unióval kell számolni, Bulgária és Románia után Horvátország is hamarosan tagállam lehet, a nettó befizető országok száma azonban nem emelkedik.

"Ha Törökország is egyszer tagja lesz az Európai Uniónak, Magyarország nettó befizető állam lesz" - emelte ki Balázs Péter.

A soros brit elnökséggel kapcsolatban hangsúlyozta: a britek a korábbi problémákra még ráépítettek egy újat, nevezetesen a "vegyünk el a szegényektől" felvetését. Könnyen meglehet az, hogy kudarccal végződnek az unió következő, 2007-2013 közötti pénzügyi perspektívájáról folyó tárgyalások és a döntés a következő, osztrák elnökségre marad.

Balázs Péter számos problémát vetett fel az eurózónával kapcsolatban is. Aláhúzta: a legfőbb gond az, hogy az uniónak hiányzik a tapasztalata az eurózóna bővítésére vonatkozóan. Megítélése szerint nem jó az, hogy az euróövezet bővítése során az országokat versenyeztetik egymással.

Aláhúzta: Szlovákia esete, mármint az, hogy belépett az eurózóna előszobájának tekinthető ERM-II rendszerbe, számos problémát vet fel. Egyrészt könnyen meglehet, a visegrádi négyek közötti, már megindult régiós integrációs folyamatokat Szlovákia esetében az euró esetleges bevezetése megakasztaná. Ha ugyanis az egyik országban már euróval fizetnek, miközben még a másikban a nemzeti valuta fizetőeszköz, ez a napi gazdasági kapcsolatokban számos gondot vethet fel, késleltetheti a kistérségi együttműködést.

Oblath Gábor, a Monetáris Tanács tagja a versenyképesség, a felzárkózás, növekedés összefüggésrendszerét vizsgálva, előadásában elmondta: az elmúlt időszakban jelentős előrelépést tettünk a felzárkózás területén, de 2001-2003 között nemzetközi versenyképességünk romlott, miközben az unió átlagához viszonyítva az ország konvergenciája felgyorsult.

Elemezte: jelenleg vásárlóerőparitáson számítva Magyarország az EU átlagához képest, ha azt 100-nak vesszük, 55 ponton áll, e tekintetben nagyjából hasonló szintet mutat Csehország és Lengyelország is. A reálgazdasági felzárkózás mellett azonban az árszintet tekintve a csehek elmaradnak a magyar szinttől, Magyarország nem csak a reálkonvergenciában, de a hazai árak színvonalában is egyre jobban megközelíti az uniót.

Oblath Gábor kiemelte: A 2001 óta felgyorsult felzárkózás azonban bizonyos fokig ingatag alapokon áll, mivel a túl nagy és rossz szerkezetű külső egyensúlyhiányra, azaz viszonylag gyors külső adósságfelhalmozásra épül. Ezzel együtt mind a külső, mind a belső egyensúlyt rendbe kell tenni, lényegesen mérsékelni kellene nem csak az államháztartási, de a folyó fizetési mérleg hiányát is.

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a folyó fizetési mérleg mostani 8-9 százalékos GDP-arányos hiánya valóban magas, de egy felzárkózó gazdaságban a folyó mérleg GDP-hez mért 5 százalékos deficitje tartható, sőt ez szükséges is ahhoz, hogy a beruházások emelkedjenek egy forráshiányos gazdaságban. "Felzárkózási időszakban nem szabad túl gyorsan csökkenteni a folyó mérleg deficitjét" - emelte ki Kovács Álmos.

Mellár Tamás egyetemi professzor, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke szerint az ország jövőképével kapcsolatban tudatosulni kellene a nagy politikai erőkben, hogy "az állam csak nagyon lassan tud visszavonulni mostani szerepköréből".

"Mindenképpen át kell gondolni a modern állam szerepét, feladatát, de vannak olyan hídfőállások az egészségügyben, illetve az oktatásban, amiből egyszerűen nem lehet kivonulni. Magyarország számára nem az angolszász államstruktúra, sokkal inkább a skandináv modell lenne a megfelelő" - mondta.

Mellár Tamás szerint ezért a jövőben jelentős adómérséklést nem lehet megvalósítani az országban.