Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Mark Zuckerberg, a Meta amerikai információtechnológiai óriáscég vezérigazgatója a számítógépes grafikáról rendezett SIGGRAPH 2024 konferencián a denveri Coloradói Kongresszusi Központban 2024. július 29-én.
Nyitókép: MTI/AP/David Zalubowski

Saját mesterséges intelligencián dolgozik a Meta, tömegek veszíthetik el a munkájukat

A vállalat vezére, Mark Zuckerberg racionalizálni szeretné a működést, ebben jut majd döntő szerep az új fejlesztésű AI-nak.

Újfajta mesterségesintelligencia-alapú ügynököt fejleszt Mark Zuckerberg, ám ezzel a hétköznapi felhasználók aligha találkozhatnak majd. A Meta vezérigazgatója saját felhasználásra készíti az AI-t, amely segítheti őt a munkájában – írja a The Wall Street Journal híradása nyomán a hvg.hu.

Az egyelőre fejlesztés alatt álló rendszerrel a vállalatvezér olyan információkhoz juthat, amikhez egyébként csak több alkalmazotton keresztül tudna hozzájutni. A projekt része a Meta azon törekvésének, hogy alapvetően átalakítsa a munkafolyamatokat, csökkentse bizonyos szervezeti egységek létszámát, az alkalmazottak szerepkörét pedig átalakítsa.

A vállalat célja, hogy fel tudja venni a versenyt a kisebb apparátussal működő, AI-t fejlesztő cégekkel.

A vezérigazgató a befektetőkhöz intézett negyedéves beszámolója szerint a vállalat célja, hogy növelje a termelékenységet, miközben a munka is élvezetesebb lehet a dolgozók számára. Kiadási oldalon egy ilyen AI bevezetése jelentős összeget takaríthat meg, ami a részvényesek számára igen jól hangzik.

A Meta már el is kezdte az AI-rendszerek használatát. Az egyik ezek közül a My Claw, amely hozzáférhet a csevegési naplókhoz és a munkafájlokhoz, és kommunikálhat a felhasználók nevében. De ott van a Second Brain is, egy olyan AI-asszisztens, amely indexelheti a projektdokumentumokat, és lekérdezést is indíthat velük kapcsolatban.

A Metának jelenleg világszerte 78 ezer alkalmazottja van, az azonban, hogy hányan veszíthetik el a fejlesztés miatt a munkájukat, még nem ismert. A válallat a tervek szerint 20 százalékos leépítésen gondolkodhat.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Szerbiában a két éve folyamatosan demonstráló egyetemisták saját listával indultak a parlamenti választásokon, és demokratikus keretek között döntötték meg Aleksandar Vučić betonbiztosnak hitt rendszerét. Szeptember végétől számos európai országban kezdődtek diáktüntetések –a legnagyobbak és legerőszakosabbak Franciaországban –, és bár más politikai rendszerek egyelőre nem látszanak dőlni, a tiltakozások több országban is jelentős kihívások elé állítják a kormányokat. Mi az oka, hogy épp most robban a tüntetéshullám, és vajon új korszakot jelezhet-e ez Európában?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×