Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság adventi tûzoltási bemutatója Székesfehérváron 2024. december 7-én.
Nyitókép: Vasvári Tamás, MTI/MTVA

Karácsonyi tűzmegelőzési kisokos – összegyűjtöttük a legfontosabb intelmeket

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egy látványos bemutatóval hívta fel a figyelmet a karácsonyi időszak tűz veszélyeire. Az OKF szóvivője az InfoRádióban kiemelte, hogy az adventi időszakban megszaporodnak a tűzesetek, ezért a legfontosabb tűzvédelmi előírások betartására szólított fel.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai a főváros XI. kerületében, Kelenföldön mutatták be, hogy milyen gyorsan ég ki egy szobának berendezett konténer. Például egy, az adventi koszorún felügyelet nélkül hagyott égő gyertya miatt. Az OKF jelezte, hogy tavaly csak a három karácsonyi nap alatt 12 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, 33 embernek el kellett hagynia az otthonát és két tragikus tűzeset is volt az ünnepek alatt.

A katasztrófavédelem budapesti bemutatójára látogatók testközelből tapasztalhatták meg, milyen gyorsan képes lángba borulni egy szoba.

„Fontos, hogy a koszorúkkal, fényfüzérekkel, valamint a karácsonyfákkal kapcsolatban is mindenki betartsa a legfontosabb tűzvédelmi előírásokat” - mondta az InfoRádióban Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Decemberben átlagosan 50 és 70 közé tehető az olyan tüzeknek a száma, amely adventi koszorúkhoz köthető. „A legfontosabb az adventi koszorúknál, – akár mi magunk készítjük el a koszorút, akár készen vásároljuk – hogyha a gyertyái alatt nincsen egy kis fém alátét, úgynevezett gyertyatüske, akkor amint leég a gyertya, égni fog maga a koszorú is, és hogyha időben nem észleljük a tüzet, akkor az asztal is. A legtöbb adventi koszorúhoz köthető tűzeset néhány négyzetcentiméteres, de bőven elég egy ekkora tűz is ahhoz, hogy kormosak legyenek a falak” – figyelmeztetett a szóvivő.

A karácsonyfák veszélyei

Mukics Dániel megemlítette, hogy sokan már november végén, december elején felállítják a karácsonyfát. „A fenyőket november elején, november közepén kivágják és a fűtött épületben nagyon hamar kiszáradnak. A száradt fenyőfa pedig könnyen ég, ha hőforrást kap. Néhány másodperc alatt már az egész fenyőfa lángokban áll, és mindent meggyújt maga körül” – sorolta.

Javaslata szerint késleltethetjük a fenyőnek a kiszáradását azzal, ha a megvásárlásuk után egy vödör vízben tároljuk, illetve felhívta a figyelmet, hogy léteznek már vízben álló fenyőtalpak is, aminek köszönhetően sokkal később fog kiszáradni a fenyőfa és nehezebben tud meggyulladni.

„Akár igazit, akár műfenyőt vettünk, nagyon fontos, hogy a karácsonyfát bármilyen hőforrástól, fűtőeszköztől legalább másfél méter távolságra helyezzük. Ne díszítsük gyertyákkal, csillagszórókkal” – hangsúlyozta az OKF szóvivője.

Mukics Dániel hozzátette: ha tényleg tűz keletkezik a lakásban, az a legfontosabb, hogy mindenki meneküljön ki az épületből és akinek tud, segítsen kijutni, utána pedig értesítse a tűzoltókat, mert minél hamarabb tudomást szereznek a tűzről, annál gyorsabban be tudnak avatkozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×