Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Close up of a brunette woman massaging her back
Nyitókép: AlessandroPhoto/Getty Images

A hátfájás már népbetegség Magyarországon, sokan mégsem mennek el orvoshoz

A magyarok több mint kétharmadának fáj a háta, de csak töredékük kér valamilyen kezelést – derült ki az Europion és a Czigléczki Központ kutatásából. Czigléczki Gábor idegsebész az InfoRádióban azt mondta, már elég régóta nem igaz az a feltevés, hogy a hátfájás az idősek betegsége. Figyelmeztetett, hogy nem szabad halogatni a kivizsgálást vagy a beavatkozást, mert nem minden esetben lehet visszaállítani a kedvező állapotot.

A hátfájás népbetegség Magyarországon, sok érintett mégsem fordul vele orvoshoz. Az Europion és a Czigléczki Központ közös reprezentatív felmérést készített, melyből egyebek mellett kiderült az is, hogy a megkérdezettek 68 százaléka érzékel valamilyen gerincproblémát, és több mint az egynegyedüknél (28 százalék) már az orvos is diagnosztizált tüneteket. A hátfájás minden korosztályban gyakori, és nem függ sem a lakóhelytől, sem az iskolai végzettségtől. A kutatás szerint a magyar nők 74 százaléka szenved hátfájástól, míg a férfiak esetében ez az arány 60 százalék. Ennek ellenére mindössze öt százalék jár rendszeres kezelésre.

Czigléczki Gábor idegsebész az InfoRádióban elmondta: nyolc évvel ezelőtt írták meg a Gerincbetegek kézikönyve című ismeretterjesztő kötetet, de akkor még csak becsült adatok álltak a rendelkezésükre. Akkor azt állapították meg, hogy minden harmadik magyar embernek van problémája a hátával. A mostani felmérést pedig azért kezdeményezték, hogy pontosabb adatokkal támasszák alá a korábbi feltételezéseket. A végeredmény még magukat a szakembereket is meglepte, ugyanis kiderült, hogy sokkal nagyobb a gond annál, mint amit a korábbi becsült számok jeleztek. Czigléczki Gábor megjegyezte:

a hátfájás megelőzhető probléma, mégsem foglalkozik vele az emberek többsége, alig vannak olyanok, akik eljárnak valamilyen kezelésre.

A kutatás részleteinek ismertetésével még inkább fel szeretnék hívni a lakosság figyelmét, hogy nem szabad félvállról venni a gerincbetegségeket, hiszen nincs beszédesebb statisztika annál, hogy a magyarok kétharmada tapasztalt már valamilyen szintű hátfájást.

Az idegsebész azt tapasztalja, hogy a betegek zöme arra panaszkodik, egyre gyakrabban és intenzívebben fáj a háta, és már nem múlik el olyan gyorsan, mint korábban. Aztán ha megszűnik egy időre, nem törődnek vele, nem fordulnak szakemberhez. A legtöbb esetben azonban a fájdalom némi csillapodás után erősebben, hosszabb ideig tér vissza, és évek vagy egy-két évtized elteltével már beállhat az állandó fájdalom. Nem jó, ha hagyjuk addig elfajulni a dolgokat, mert akkor már sokkal nehezebb visszafordítani a folyamatokat, nem minden esetben lehet visszaállítani a kedvező állapotot. Czigléczki Gábor úgy fogalmazott, sokan úgy vannak vele, ez nem komoly probléma, egy idő után majd biztos elmúlik, de közben ahogy telnek az évek, „kopik a gerinc”, ami folyamatosan generálja a fájdalmakat, illetve a panaszokat.

Már elég régóta nem igaz az a vélekedés, hogy a hátfájás az idősek betegsége.

Az Europion és a Czigléczki Központ felmérése a 16 év feletti lakosságot vizsgálta, és mint kiderült, valamennyi korosztály érintett. A nők gerincprobléma esetén sokkal nagyobb arányban mennek el az orvoshoz, a férfiak kevésbé foglalkoznak ezzel. Czigléczki Gábor saját páciensi körében is azt tapasztalja, hogy nagyon gyakran a feleség hozza el a férjét vizsgálatra, és ha a nők nem kezdeményezik, nem tesznek lépést a férfiak. A szakember hozzátette: a férfiak többsége azt gondolja, kibírja a fájdalmat, nem tartja nagy problémának, pedig ők is ugyanúgy szenvednek tőle, és megnehezíti a mindennapjaikat.

Czigléczki Gábor kiemelte a megelőzés fontosságát, elsősorban a gyógytornának vannak jótékony hatásai. Hangsúlyozta: ha kialakul a hátfájdalom, még akkor is van esély arra, hogy nagyobb orvosi beavatkozás nélkül visszafordítsák a folyamatokat. Czigléczki Gábor endoszkópos gerincközpontjában speciális kezelések érhetők el, amelyek ultrahangvezéreltek és hatékonyan csillapítják a fájdalmat. „Ha baj van, már kisebb beavatkozással is tudunk segíteni a betegeken, de nyilván az lenne a legjobb, ha elkerülnék ezt, és nem jutnának el ilyen szintig a gerincproblémával” – fejtegette az idegsebész

Ha valakinek évente vagy akár havonta visszatérően hátfájdalmai vannak, akkor Czigléczki Gábor azt tanácsolja neki, forduljon szakorvoshoz, aki kideríti, mi okozza a gondot. Elképzelhető, hogy könnyen kezelhető problémáról van szó, és ebben az esetben hamar meg tudják állítani a kopásos folyamatot.

A rendszeres testmozgás csökkenti az esélyét a gerincfájdalom kialakulásának. Fontos, hogy ha ülő vagy akár megterhelő fizikai munkát végzünk, tartsunk pihenőt, időnként nyújtózzunk egy nagyot, sétálgassunk, pattanjunk ki a székből egy kis időre. A szakember figyelmeztetett: túlsúlyos embereknél hamarabb és gyakrabban jelentkezhet valamilyen hátprobléma. Nemcsak a testmozgás, hanem a testsúlykontroll is nagyon fontos, de még ennél is lényegesebbnek tartja Czigléczki Gábor a felismerést, vagyis ha valami nincs rendben, tenni kell ellene, érdemes orvos segítségét igénybe venni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×