Miközben a kontinens nagyvárosai és kulturális kincsei vonzották a látogatók millióit, egyre több város próbálta bevezetni a keresletet szabályozó pénzügyi és adminisztratív eszközöket.

Június 15-én több ezer ember vonult utcára Palma de Mallorcán, Barcelonában, Lisszabonban, Genovában és Velencében, hogy tiltakozzon a tömegturizmus negatív hatásai ellen. A mozgalmak közös célja a lakhatási válság, a túlzott hajóforgalom és az elviselhetetlen zsúfoltság elleni fellépés volt. Az összehangolt akciók célja az volt, hogy jelezze, a társadalmi türelem a tömegturizmussal szemben egyre szűkösebb.

A helyi döntéshozók reagáltak a feszültségre. Barcelona 2025-ös adócsomagjában megduplázta a szálláshelyekre kivetett városi illeték plafonját, amely immár éjszakánként akár 8 euró is lehet. Ez a lépés egyszerre bevételi forrás és árpolitikai eszköz, amelynek célja a kereslet kordában tartása.

Velence hasonló logika mentén bővítette a tavaszi kísérletet, és július–augusztus több csúcsnapján is kötelezővé tette az 5 eurós napi belépődíjat a vendégek számára. A városvezetés QR-kódos beléptetéssel próbálja kezelni a lagúnák zsúfoltságát.

Az árképzés így Olaszország ikonikus városában ma már nemcsak bevételi eszköz, hanem közvetlen keresletmenedzsment is.

A turizmust érő nyomások között új tényezőként jelent meg a klímaváltozás. Athénban a görög kulturális minisztérium többször kénytelen volt lezárni az Akropoliszt a 40 Celsius-fok fölötti hőség idején, hogy védje a látogatókat és a személyzetet. A világörökségi helyszín ideiglenes bezárása rávilágított arra, hogy a turizmus sérülékenysége immár nemcsak társadalmi, hanem környezeti dimenzióban is nő.

Európa turizmusának 2025-ös nyara tehát kettős képet mutatott. Soha nem látott kereslet és soha nem tapasztalt ellenállás jellemezte egyszerre. A turizmus jövője immár nem az érkezők számán, hanem a közösségek és a környezet tűrőképességén múlik.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense