Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Unsplash

Szinte makognak a gyerekek – megkongatták a tanárok a vészharangot

A tapasztalatok szerint rohamosan növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akik hiányos szókincscsel és kifejezésmóddal érkeznek az óvodákba és iskolákba.

A pedagógusok tapasztalatai és a kutatások is bizonyítják, hogy az óvodába, majd iskolába lépő gyerekek igen nagy részénél fordulnak elő olyan zavarok, amelyek a kommunikációjukon, a beszédükön és a beszéd megértésén is nyomot hagynak. A beszéd késése és nem megfelelő fejlődése rányomja bélyegét a gyermek olvasási és írási képességeire, a kettő ugyanis szorosan összefügg – írta a Sonline.

A lap idézte az Apor Vilmos Katolikus Főiskola közleményét, amely szerint óvodapedagógusok többek között azt tapasztalják, hogy a gyerekek egy része nem tudja megfelelően kifejezni a gondolatait, szándékait, nincsenek meg az ehhez szükséges nyelvi eszközei. Gyakran találkoznak az óvodában és az iskolában azzal, hogy hiányos a gyerekek szókincse, nem ismerik a szavak szinonimáit, az adott beszédhelyzetben nem az odaillő kifejezéseket használják. Az azonos korú gyerekek beszédfejlettsége között akár több évnyi különbség is lehet.

Dobosné Kolarics Mária, a nagyberki Manó Tanoda Óvoda vezetője is megerősítette jelenséget, az intézménybe is egyre több ilyen kisgyerek érkezik.

"Mi is azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt évtizedben egyre több olyan kisgyerek érkezik be az oviba, akik gyakran érthetetlenül beszélnek, a maguk babanyelvén kommunikálnak" – mondta a somogyi pedagógus. "Gyakran még a szüleik sem értik meg, mit mondanak" – tette hozzá. Éppen ezért a nagyberki óvodában felmérik a gyerekek beszédfejlettségi szintjét, és az eredmények alapján utazó logopédusok segítenek nekik beszédindító foglalkozások keretében.

A beszédfejlődés legfőbb motorja, ha nincs speciális probléma, az otthoni beszélgetés, meseolvasás és mondókázás. Sajnos több kutatás is rámutatott már, hogy a megnövekedett képernyőidő csökkenti a családi beszélgetések gyakoriságát és hosszát. Az elmúlt években több nemzetközi felmérés is azt mutatta, hogy a szülők naponta átlagosan fél-háromnegyed órát beszélgetnek a gyerekeikkel, de egy korábbi kutatás szerint naponta mindössze 5-6 percben hallgatják és osztják meg egymással gondolataikat, érzéseiket, vagyis folytatnak „valódi” beszélgetést.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×