Sonka vásárlásakor az legyen az elsődleges szempont, hogy gyorspácolt vagy hagyományosan pácolt terméket akarunk-e vásárolni. Friedrich László, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója a gyorspácolt sonka jellemzőiről elmondta: ezek úgy készülnek, hogy páclevet visznek be a termékbe vagy húsrészbe, legyen az comb vagy lapocka, kötözött lapocka, darabolt comb, csülök, tarja vagy más. Annak fehérjetartalma csökken, hiszen a páclébevitellel kvázi higítják ezt a terméket. Ezután 80 Celsius-fok körüli hőmérsékleten forró füstölést alkalmaznak, rövid ideig, néhány órán át. A szakember felhívja a figyelmet, hogy egyes termékeket mindig meg kell főzni, ezt jelzik a csomagoláson is.

A hagyományos sonka ízvilágában és állagában is más. Ezeknél sózást alkalmaznak, vagy pedig páclevet, de magasabb sókoncentrációval. 100 kiló húsból általában 80-85 kiló késztermék készül, beltartalmi mutatóiban magasabb szárazanyag-tartalommal, és ezzel együtt magasabb fehérjetartalommal. Ezek a termékek hideg füstöléssel készülnek, amely folyamat a forró füstölésnél hosszabb időt vesz igénybe.

A hazai sonkák kiváló minőségben készülnek, a terméknek idehaza komoly múltja van – hangsúlyozta Friedrich László.

"Ez a tradíció, ez a tudás, ami technológiai, alapanyagszintű, illetve higiéniai oldalról megjelenik, visszaköszön a termékekben, ezért a hazai termékeket előnyben részesíteném a minősége, és a tradíciónak a megtartása végett" – tanácsolta.

A MATE intézetigazgatója a csomagolásra is kitért. A gyorspácolt terméknek a vákuumcsomagolás hosszabb eltarthatóságot biztosít, a hagyományosan pácolt, füstölt termékek azonban még csomagolás nélkül is hosszabb ideig állnak el.