Kilenc százalékkal kevesebb csalást követtek el bankkártyával 2024 második negyedévében, mint az év első három hónapjában az MNB kimutatása szerint. Valamelyest nőtt viszont az összelkövetési érték (két százalékkal) az átlagos csalási volumen kis mértékű növekedése miatt. Fontos tendencia, hogy 2023 harmadik negyedéve óta folyamatosancsökkent a kártyához kapcsolódó visszaélési kísérletek sikeraránya (21-ről 15 százalékra esett vissza), ami a védekezés hatékonyságának és az emberek tudatosságának is köszönhető. Eközben a bankkártyától eltérő elektronikus fizetés – jellemzően átutalás, azonnali fizetés – esetén ez az arány 2024 második negyedévében 43 százalék.

A csalók elleni küzdelem nagyrészt az ügyfelek számára láthatatlanul zajlik. A közlemény szerint az OTP Bank rendszerei számos esetben már a bűnözők internet- vagy mobilbanki belépési szándékát is meghiúsítják. Emellett 2024 májusától jelentősen csökkent az OTP Bank nevében elkövetett csalások száma, többek között azért, mert Ukrajnában nemzetközi rendőrségi együttműködés keretében több, csalók által illegálisan működtetett call centert számoltak fel.

Újdonság, hogy az ügyfeleket felhívó elkövetők magukat rendőrnek, illetve OTP Banki munkavállalónak adják ki. Ennek igazolására

hamis OTP-s plasztikkártya, illetve hamis rendőrigazolvány mindkét oldaláról készült fotókat küldenek az ügyfelek e-mail címére.

Továbbra is népszerű módszer, hogy új, biztonságos netbank telepítésére kérik az ügyfeleket. Azt is gyakran állítják, hogy a banki dolgozók is részt vesznek a megkárosításban, ezzel akarják elérni, hogy a kiszemelt áldozat ne forduljon a bankjához.

A védekezésben a legfontosabb, hogy minden hívást, amelyben banki adatokat kérnek, az ügyfél kezeljen gyanúsként.

"Az OTP Bank sem e-mailben, sem telefonon, sem SMS-ben nem kér jelszót vagy PIN-kódot. Fontos, ha elbizonytalanodunk, ne csináljunk semmi olyat, amit a hívó kér, fejezzük be a beszélgetést, és mielőbb hívjuk fel a saját bankunkat az ismert számokon, vagy keressük fel a bankfiókot" – mondta Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója.

A közlemény szerint a Visa is számos csalásmegelőzési erőfeszítést tett, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a kártyás fizetés továbbra is az egyik legbiztonságosabb fizetési mód: 100 dollárból 7 cent kerül veszélybe, ami a legalacsonyabb az összes fizetési mód között. Magyarországon még ennél is kedvezőbb a helyzet, tízezer forintonként mindössze 3,3 forint az érintett 2023 évben.

A Visa úttörő szerepet játszott a mesterséges intelligencia használatában a csalások valós idejű észlelése érdekében. Legmodernebb fizetési technológiája

4,3 milliárd kártya adatait ellenőrzi, hogy észlelje a szokatlan tevékenységeket, és jelezze azokat a bank felé.

Sokat segít a tokenizáció is, amely a kártyás fizetések extra védvonala: a token kiváltja az érzékeny adatokat, így, az adatok biztonságban vannak akkor is, ha a mobiltelefonra "költöztetett" kártyával fizet valaki.

"Ahogy a technológia egyre biztonságosabbá vált, a csalók közvetlenül a fogyasztókat veszik célba. Pszichológiai manipulációt és más csalásformákat alkalmaznak ahhoz, hogy megszerezzék a kártyabirtokosok kártyaadatait és jóváhagyó kódjait. Találkozunk olyan esetekkel is, amikor csaló próbálja meg illetéktelenül regisztrálni valaki másnak a kártyáját mobileszközére, azután, hogy a kártyaadatokat kicsalta az áldozatoktól. A Visa globális hálózatát és adatelemző képességeit felhasználva képes segíteni a bankoknak a kártyadigitalizációs csalások felderítésében és megelőzésében, még azok bekövetkezte előtt” – fogalmazott Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője.